Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - URBÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
138 A forint árfolyamának versenyképességnövelő karbantartása esetére a program nem vizsgálja, hogy milyen hatással jár a leértékelés, mit jelent ez a hazai beruházások megdrágulásában. Összességében a program a lakosság terheinek növekedését ve títi előre. Ez nyilvánvalóan kedvezőtlen társadalompolitikai hatásokkal jár, és korlátozza a gazdasági növekedés lehetőségeit. A növekedés rövid távon feláldozásra kerül az egyensúly érdekében. Nincs a kormányprogramban tehát válasz arra, hogyan biztosítha tó ezek után a felzárkózás és a modernizáció. A kormányprogram végrehajtása során a Kereszténydemokrata Néppárt arra fog törekedni, hogy annak pozitívumai minél nagyobb teljességben megvalósuljanak, a program negatívumait pedig, az ellenzéki szerepkörünkbő l adódó korlátokat is figyelembe véve, minden erőnkkel csökkenteni igyekszünk. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A Kereszténydemokrata Néppárt ma még felhasználható időkerete 31 perc 40 másodperc. Megadom a szót Urbán Lászlónak, a Fiatal Demok raták Szövetsége képviselőcsoportjából. URBÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett dokumentum gazdaságpolitikai fejezete megítélésem szerint reális, gazdasági, közgazdasági helyzetértékelésre épül. Annak érd ekében, hogy a gazdaságot valóban egy tartós növekedési pályára állítsuk; hogy az infláció felgyorsulását elkerüljük; hogy a külső eladósodás kezelhetetlenné válását elkerüljük, olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a tartós növekedést megalapozó ber uházásokat a fogyasztás rovására helyezi előtérbe. És ez az az alapelőfeltevés, amelyre ez a dokumentum épít. (14.30) Ez már önmagában előrelépés, mivel a hivatalából távozó kereszténykonzervatív koalíciót még ez a reális helyzetfelismerés sem jellemezt e. Ennek híján pedig előbb a kamatok mesterséges lenyomásával, majd hivatali idejük utolsó félévében a fogyasztási kereslet kampánycélú élénkítésével remélte a gazdaságot növekedési pályára állítani, ami csak tovább súlyosbította a makrogazdasági helyzetet . Sajnos azonban a helyes helyzetfelismerés és a célkitűzés még nem garancia arra, hogy a megvalósítás is erre mutat majd. Az újonnan hivatalba lépő koalíciót ugyanis megítélésem szerint erős korlátok akadályozzák abban, hogy a helyes célkitűzések következ etes megvalósítását is felvállalja majd. Az egyik ilyen korlát a közvélemény, a választók tömegei, akik azért szavaztak az MSZPre, mert elhitték az oly gyakran hangoztatott választási szlogent, miszerint a továbbiakban már nem háríthatók az átalakulás ter hei a bérből és fizetésből élőkre. Vajon kikre háríthatók a terhek egy beruházásösztönző gazdaságpolitika esetén? Talán a befektetett tőke hozadékát kívánják csökkenteni? Természetesen nem, és ez a beterjesztett kormányprogram bevezetőjéből is világosan k iderül, korábbi felszólalásokból is kiderült, hogy bizony csak az ország polgárai lehetnek azok, akikre ezeket a terheket hárítani lehet. Így tehát az előirányzott energiaáremelés, fogyasztásiadóemelés, általános forgalmiadóemelés bizony mindmind többl etterheket fog hárítani a bérből és fizetésből élőkre. Ha a kormánykoalíció valóban ennek megfelelően fog majd dönteni az adótörvényekről, akkor ez alighanem megrendítheti az állampolgárok bizalmát az MSZP szavahihetőségében. Hasonlóan tarthatatlan, ezersz er hangoztatott kampányígéret az SZDSZ repertoárjából is hozható, például az olcsó állam ígérete, ami felé tett egyetlen konkrét lépés eddig a külgazdasági miniszter fizetésének a megtakarítása.
