Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP):
131 Az első: csökkenteni az állam túlköltekezését, és ehhez egy olyan államháztartási reformra van szükség, amely sajnos elmaradt az elmúlt négy esztendőben. A másik: csökkenteni azokat a veszteségforrásokat, amelyek a vesztes éggel működő gazdasági egységekben ma is jelen vannak Magyarországon. Végül a harmadik: megakadályozni, hogy olyan teljesítménnyel alá nem támasztott bérek áramoljanak ki a gazdaságban, amelyek csak a keresletet, az inflációt és az eladósodást növelik. Mi ezt a három alapvető célt helyezzük az antiinflációs gazdaságpolitika középpontjába. Hogy ennek időlegesen ellentmond három célkitűzés, vagy ha úgy tetszik három eszköz alkalmazása, az igaz. Ez pedig a költségvetés egyensúlyát javító adóbevételek növelése, az elkerülhetetlen nominális leértékelésekkel együtt járó árfolyampolitika és azok a bizonyos, e pillanatban még központi hatáskörben lévő, a költségeket nem fedező áraknak az emelése, amelyekről már az elmúlt kormány és parlament döntött, lásd vezetékes energiaárak ügye. Az a kérdés, hogy a két lépés közötti különbség milyen. Ha eredményes a koncepcionális lépés, akkor az inflációs nyomás csökken; hogyha nem, akkor az inflációs nyomás növekszik. Bizony a kormány elengedte az elmúlt félévben a jövedelmek e gy részét. Hogy ma több mint százmilliárd forint teljesítménnyel megalapozatlan likviditási bőség van a gazdaságban, az három tényezőre vezethető vissza. Arra, hogy többszáz milliárd forintos állami adósság terhére végrehajtott mentőakciókkal, követelménye k nélkül szanáltak bankokat és vállalatokat, amelyek bérnövelésre használták fel ezt a lehetőséget; hogy a költségvetés túlköltekezése a bérek növekedésében is megjelent; és hogy e kettő kombinációjából a költségvetés egyensúlyjavító akciói nem voltak igaz án eredményesek. Ezért kell ma arról beszélnünk, hogy bizony ezt a többletlikviditást meg kell szüntetni a gazdaságban - ez egyszerűen elkerülhetetlen. Mi örülnénk a legjobban annak, ha igaz lenne, hogy a '94es költségvetési törvény eredeti előirányzatai tarthatók. Sajnos nem így van. Csak néhány apró tételt említenék a tisztelt Háznak. Tizenhatmilliárd forinttal tartozik a költségvetés a társadalombiztosításnak, amiből az első félévben sajnos egy fillért sem teljesített. Nem kis mértékben ez az oka annak, hogy ma a nyugdíjemelések fedezete is hiányzik, és ezért vagyunk ilyen nehéz helyzetben. Huszonnyolc milliárd privatizációs bevétel az első félévben került elszámolásra a Matáv privatizációjaként. Nincs esélyünk arra, hogy a második félévben ezt meg tudju k ismételni. Jó, ha ennek a felével lehet a második félévben bevételként számolni. Legalább húszmilliárd forintba kerül a költségvetésnek az a kamatemelés, amely a likviditási bőség miatt a jegybank részéről elkerülhetetlen volt. De attól a költségvetésnek ennek a fedezetét még meg kell teremteni. S bizony legalább húszmilliárd forint a lemaradás az első félévben az adósságszolgálati terhek időarányos teljesítésében. Ha ezt összeadjuk, tisztelt Ház, ez hetvennyolcvanmilliárd forint, az eredetileg tervezett háromszázharminc milliárddal szemben. Igaz, hogy emellett lesznek inflációs bevételek, amelyek növelik a bevételeket, de ezek a bevételek, ha minden rosszul megy, nem fogják fedezni azokat a többletköltségeket, amelyeket a költségvetésnek állnia kell, min t például az örvendetesen javuló mezőgazdasági termelés felvásárlásához és exportjához szükséges többletek, a jelenlegi számítások szerint ez tizenöttizenhét milliárd ; mint azok az elkötelezettségek, amelyeket a tartalék terhére vállalt a kormány tizenh ét milliárd összegben, de eddig még nem teljesített. Ezért tehát bizony, ha azt akarja a kormány, hogy kézben tartsa ezeket a folyamatokat, elkerülhetetlen a pótköltségvetés. Valamire külön szeretnék utalni. Rettenetesen nagy veszély az - még hogyha az ell enzéki oldalról hangzik is el , hogy mindig felmerül az államadósság valamiféle különleges kezelésének lehetősége vagy igénye.
