Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKgP
108 Aki egy kicsit is gond osan áttanulmányozza a l62 oldal terjedelmű kormányprogramtervezetet, annak szembeötlik, hogy a kormányprogram sokat hangoztatott gazdasági része, eltekintve a sallangoktól, 20,3 százalékát teszi ki az egész anyagnak. Az a mezőgazdasági rész pedig, amelyr e nagyon helyesen van az anyagban egy olyan utalás, hogy a mezőgazdaságból közvetlenül élő családok száma több mint egymillió, a részben mezőgazdaságból élők száma pedig hozzávetőlegesen félmillió, tehát mindösszesen négy és félmillió körüli állampolgárát érinti az országnak. A gazdasági programon túl a mezőgazdasági programrész az egész anyaghoz viszonyítottan mindösszesen öt és fél százalék. Ez egyrészt jelzi, hogy nincs adekvát módon összefüggésben a gazdasági rész, a mezőgazdasági rész az egyéb részekke l, másrészt pedig az ország szempontjából kiemelkedően fontos területek elhanyagoltan jelentkeznek. Igazán nem szeretnék drámai szavakat használni, de maga a program épp elég drámai módon közelíti meg a gazdaságot ahhoz, hogy utaljak arra: további hibája e nnek a programnak, hogy egyik oldalon a maga drámai valóságában tárja fel a gazdasági helyzetünket, a másik részen pedig megpróbál ígérgetni az érintett szakmai területeken. Tehát én úgy gondolom, hogy az egész anyag egy olyan összehányt és rendszerbe nem foglalt, komplex módon senki által át nem tekintett anyagtömeget jelent, mintha mondjuk egy hatalmas amforába búzát, lisztet, mákot, aprószeget hánynánk bele... (Általános derültség.) ..., és akkor tessék, kezdjetek valamit ezzel az anyaggal. Hogy egy hason lattal éljek: az egész anyagról az volt a benyomásom, hogy óriási bonyolultságában jelenik meg a 162 oldal, de nem gordiuszi csomóként, ami egy vágással megoldható, hanem Augiász istállójaként jelenik meg előttem az egész anyag, és azt hiszem, ha megnézzük az anyag különböző szakmai részeit, akkor látni fogják képviselőtársaim, hogy semmi túlzás nincs abban, amit én mondtam. Ami magát az anyagot illeti, én úgy gondolom, elég ha a bevezetéssel kezdjük a 162 oldal tanulmányozásá t ahhoz, hogy egy tárgyilagos szemlélőt már visszarettentsen ez az anyag. Mivel kezdi ugyanis a kormányprogram? A bevezetés második bekezdésében: "A megelőző negyven év tévútjának és az elmúlt négy év mulasztásainak árát nem fizethetik meg mások - mondja a program, - mint a ma Magyarországon élő polgárok." A következő bekezdésben rögtön ki is fejti, hogy a megoldás csak a fogyasztás sérelmére történhet. Kérdezem én: miben különbözik ez a Rákosi Mátyásféle megoldástól, amely attól óvta a nemzetet, hogy ne e gyük meg az aranytojást tojó tyúkot? Vagy vajon különbözike a Kádár Jánosféle gazdasági koncepciótól, amely mindig a nadrágszíjhúzást követelte? Kérdezem én, igen tisztelt Ház, miért mindig a magyar népnek kell a rövidet húznia? (Derültség.) Miért megint a magyar nép legyen az, amelynek a programból is kitűnően az lesz a kötelessége, hogy szenvedő alanyként legyen kénytelen elviselni azt a tényt, hogy vannak Magyarországon dúsgazdag emberek, akik nagyon rövid idő alatt hatalmas vagyonra tettek szert; vann ak óriási vagyonok, amelyek munka nélkül, tehetség nélkül jöttek létre; és a program nem szégyelli kimondani, hogy a kisember nehézségeivel akarja megoldani ezt az egész problémakört. (10.50) Tehát az első, igen komoly kifogásom az egész programmal kapcso latban, hogy megint az elesett tömegek helyzetének rontásával kívánja az ország helyzetét megoldani. Márpedig - a mi meglátásunk szerint - ez semmilyen körülmények között a kívánt eredményt nem hozhatja meg. A másik észrevétel, általánosságban: sajnos az e gész gazdasági programon keresztülvonul, hogy a gazdasági nehézségek megoldására a privatizációs megoldást javasolja a másik oldalon. A privatizációs megoldásnál igaz ugyan, hogy elsőként kiemeli a tőkével való privatizációt, a tőke behozatalának a szükség szerűségét, de ugyanakkor rögtön mellette megemlíti - miután nyilvánvalóan tudja, hogy ahogy eddig nem jött olyan mennyiségben a tőke, ahogy azt várták volna, ezt követően sem fog jönni , hogy a kis- és a középvállalatoknál... - hogy ne tévedjek, engedjék meg, hogy nagyon szemléletes módon felolvassam a kormányprogram szövegét: - "a kis- és közepes vállalatok
