Országgyűlési napló - 1994. évi nyári rendkívüli ülésszak
1994. július 14 (4. szám) - A kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN, az MDF
102 képviselőtársam már megszervezte a sztrájkbizottságot. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog reagálni ő ezekre a kormányzati lépésekre... (Taps a jobb oldalon.) .., amelyeket beszédesen egészít ki az, ami nincs a kormányprogramban! Ugyanis sehol nem találtam meg, hogy 1995. január 1jével az 1991ben elfogadott köztisztviselői törvény konzekvenciájával mit fog kezdeni a kormány... Azt kell tehát mon danom, hogy a béreknek és a szociális juttatásoknak ehhez a visszafogásához alapvetően nincs eszköztára a kormányzatnak, egyet kivéve, azt a sokat emlegetett társadalmi megállapodást, amelynek az első apró zöngéit a mostani nyugdíjemelésnél már láttuk, hog y miként fog ez zajlani. S ebből számomra az következik, hogy nem marad más, mint egyik oldalról tudomásul venni, hogy ki kell adnom a jövedelmeket, a másik oldalon pedig inflációs növekedéssel ezt vissza kell venni. Ez inflációgerjesztő, és félő, hogy az 1992 óta csökkenő infláció ebből a szempontból ismét növekedni fog. Ehhez mint pénzügyminiszternek hozzá kell tennem: nem is jön olyan nagyon rosszul ez a költségvetés egyensúlyának, mert egy kis inflációs többlet javítja az egyensúlyi helyzetet. Nem tudok elmenni szó nélkül a 10. oldalon meghirdetett munkanélküliségcsökkentő szándék mellett. Igazán most nem tudtam megállapítani, hogy amiről itt hallottunk a miniszterelnöki expozéban, ez az egymillió munkahely megszűnése az elmúlt négy esztendőben, most di cséret vagy az előző kormány munkájának kritikája volt; ugyanis 1989ben ebben a parlamentben az akkori kormány pénzügyminisztere - aki most az újé is lesz - pont arról panaszkodott, hogy 20 százalék kapun belüli munkanélküliség van, ami ugyebár több mint egymillió ember. Tehát hogy egymillió ember lett munkanélkülivé, ez azt jelenti, hogy négy év alatt nem tudtuk felszámolni a kapun belüli munkanélküliséget, nem pedig azt, hogy elszabadítottuk a társadalom számára ezt a rendkívül kellemetlen jelenséget. Ne m véletlen, hogy a kormányprogram nagyon komolyan veszi - megítélésem szerint pozitívan - mindazokat a piaci rendszert sürgető követeléseket, amelyek kemény gazdaságpolitikát ígérnek a 27. oldalon. És különösen komoly fegyelmet ígérnek a csődtörvény kezelé sében a 13. oldalon - és nem hiszem azt, hogy ez a munkanélküliség csökkentése irányába mutat. A 14. és a 35. oldalon megjelenő rendkívül baljós megjegyzés, hogy "felülvizsgálja és leállítja az adóskonszolidációs programot", arra utal, hogy a munkahely meg mentését, ahol életképesség van, most ezzel a kormányprogrammal megkérdőjelezi az új kormány - ez pedig nem a munkanélküliség csökkenését fogja eredményezni. A kormány mindenütt, de különösen a 11. oldaltól a vállalkozások és a beruházások ösztönzőjeként j elenik meg. Ugyanakkor a beígért adópreferenciákon túl, amelyek realitása csak néhány milliárd forint, igazán nincs egyetlen jó híre a programnak a gazdaság számára. Maga az a kérdésfeltevés, ahogy megjelenik, hogy a magántulajdon túlsúlyán alapuló gazdasá got akarunk, már nem egészen érthető, mert egy gazdaság vagy magántulajdonon alapul, vagy köztulajdonon, vagy fogalomtévesztés van, mert mintha a szövetkezeti tulajdon külön fogalomként jelennék meg. Márpedig ha valódi szövetkezetekről beszélünk, ugyebár a zok társas magántulajdonként értelmezendők. Azt hiszem, még háromnégy hétig a vállalkozók körében rendkívül népszerű lesz a minimumadó eltörlésére tett kormányzati ígéret, de csak addig, amíg az érintettek rá nem jönnek, hogy a rendkívül propagált átalány adó körülbelül négyszerötször akkora terhet fog az adott kör számára jelenteni. (Szórványos derültség.) (Nahimi Pétert dr. Szilágyiné Császár Terézia váltja fel a jegyzői székben.) (10.20) A 9. oldalon a gazdaságban forgó százmilliárd forint likviditás i többletről van szó. Szeretném lefordítani magyarra: ha ezt kivonjuk a gazdaságból, világos, hogy csak nehezebben lehet hitelhez jutni, és drágább hitelekhez - ez nem egészen beruházási preferencia , és a kamatok emelkedése az
