Országgyűlési napló - 1994. Az Országgyűlés alakuló ülése
1994. június 28 (1. szám) - Dr. Varga László az Országgyűlés korelnökének beszéde - DR. VARGA LÁSZLÓ, az Országgyűlés korelnöke, a továbbiakban elnök:
6 továbbá hogy az ifjúság oktatásának a tudás, mí g nevelésének a nemzeti szellem és a keresztény értékrend legyenek az alapjai. Célunkat a megszállás miatt nem tudtuk megvalósítani, sőt, ahogy az országban az elnyomás erősödött, úgy növekedett a polgárokban a szorongás, majd eljött a pillana t, amikor már féltünk, féltem. Kegyetlen érzés volt észlelni, hogy ahol a félelem kezdődik, ott az élet befejeződik: már csak létezés van. És minden gondolatunkat és idegszálunkat arra összpontosítottuk, hogy szabaduljunk meg a félelem életfosztó érzésétő l. A szegénység nemkívánatos állapot, de a történelem folyamán a nélkülözésben már születtek halhatatlan művek - a félelemben soha, mert a rettegés minden alkotó erőt megöl. A félelem forrása az önkény, az elnyomás, ami ellen népünk szinte százévenként mo zdul meg a történelmében. (10.20) Kissé merészen ide sorolom a XIII. századbeli Aranybulla korszakát, amikor az uralkodó rendek a király önkénye ellen tiltakoztak, később Budai Nagy Antal, Dózsa György, Tokaji Ferenc felkelései, majd Rákóczi, Kossuth szab adságharcai ugyanúgy, mint '56, az önkény és az elnyomás elleni harcok. Az elmúlt és említett felkelések és szabadságharcok látszólag elbuktak. A valóságban nem, mert minden nemes célú, önzetlen, áldozatos cselekedet előbbutóbb meghozza gyümölcsét, és még a kősziklán is kizöldell. Kossuth szabadságharca nélkül nincs kiegyezés, ahogy '56 is döntően hozzájárult, hogy a kommunista rendszer összeomlott, ugyanakkor az egész világ hódolt a magyarságnak és visszaszereztük nemzeti megbecsülésünket. Tisztelettel ad ózom mindazoknak az 1947es törvényhozóknak, akik a nemzetünkért küzdöttek, így Barankovics Istvánnak, a Demokrata Néppárt főtitkárának, dr. Eckhardt Sándor egyetemi tanárnak, dr. Mateovics Ferencnek, aki ma halálos betegségben szenved; 19 és fél évet tölt ött szabadságvesztésben elveiért, és amikor megkérdeztem, hogy mit érez azokkal szemben, akik a szenvedését okozták, így felelt: "Bánják meg tévedéseiket, bűneiket és szeressék felebarátaikat!" Ehhez a követendő magatartáshoz csak annyit fűzök, hogy tiszte lettel hajtok fejet minden Saulból lett Pál előtt, elfordulok a pálul beszélő sauloktól és irtózom a gyűlöletben és revansvágyban élő sauloktól. Továbbá emlékezem Pfeiffer Zoltánra, a Magyar Függetlenségi Párt elnökére, Kovács Imrére, "A néma forradalom" s zerzőjére, a koalíciós kormányból a szociáldemokrata Kéthly Annára, aki mint az Országgyűlés alelnöke, bátran és merészen megvédte az ellenzék szólásszabadságát. Kegyelettel gondolok Nagy Imrére, az Országgyűlés elnökére, akinek megnyitó beszédét az ellenz ékben sokkal lelkesebben ünnepeltük, mint a saját pártja. Éreztük magyarságát, népe szeretetét. Ezért életével fizetett. Hálával gondolok mindazokra, akik 1100 éves történelmünk folyamán szabadságukat, életüket áldozták a nemzetünkért és azokra, akik az el múlt 40 éves megszállás alatt - bármely oldalon , és akik a négy év alatt lehetővé tették munkájukkal, hogy mi ma itt, egy független és szabad országban a nemzetünkért dolgozhassunk. Tisztelettel emlékezem a jelenlevő Monsignore Varga Bélára, a Nemzetgyűl és volt elnökére, akinek egész élete a népéért végzett munka volt. (Hosszan tartó nagy taps. - Varga Béla felállva köszöni meg a tapsot.) Az 1994es választások eredményé t demokratikusan el kell fogadnunk, de legalábbis tudomásul vennünk. Ugyanakkor a megalakuló Kormánynak is el kell fogadni, de legalábbis tudomásul venni, hogy a hatalom a népé, és a Kormánynak egyetlen feladata a nép szolgálata. A polgárok bizalmát csak a zok élvezhetik, akik hazánk függetlenségét megőrzik, a nép alapvető jogainak gyakorlását és a szociális igazságosság érvényesülését biztosítják, a tudást gyarapítják, a nemzeti szellemű nevelést, a
