Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 16. szerda, tavaszi ülésszak 12. nap (369.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
883 hiszem, mindketten jól ismerjük. Hogy a műtrágyaforgalmazá s 32%ra esett vissza, nemcsak abban keresendő, hogy kevesebb földet művelnek meg, hanem abban is, hogy megint nem állnak rendelkezésre nagyságrendben hitelek a tavaszi munkák elvégzésére. És talán arra is kellene gondolni, hogy elegendő szabályt hoztunk m ár, és a minisztérium is nem kevés jogszabályt hozott – az agrárrendtartástól kezdve sorolhatnám – , ezeket végre is kellene hajtani. Tudom, hogy a kereszténydemokrata képviselőtársamnak nem tetszik, nyilván, mert nem ismeri, hogy miről van szó, hogy a term előszövetkezetek nem hitelből és nem saját pénzből, azaz egyébként meglévő pénzből végzik a tavaszi munkákat, az olajvásárlást, a vetőmagot, a műtrágyát stb., hanem tovább élik fel a vagyonukat, hogy fillérekért adnak el mindent. Hadd meséljek el egy Somog y megyei történetet, ahol 12 millió forintért adtak el 500 tehenet azért, hogy el tudják végezni a munkájukat. Ahol a gépállomány egy részét eladták, ami majd ősszel kellene. Ahol a sertéstelepeket teljes mértékben eladták a szegedi szalámigyárnak. A Hunga rovit 10000 anyakocát, és mindent, ami volt, fölvásárolt, és mindegyik cégnél – utánajártam – azért adták el, mert a tavaszi munkákra nyilván likviditási problémáik voltak. Állományuk – a fennlévő – egyébként is kétes, vetni viszont szerettek volna. Azt go ndolom, az országnak kenyér kell. Utolsó érvként azzal szeretném befejezni, amivel el is kezdtem, hogy a szövetkezeti rendszer, amit egyre inkább nem tartok már annak, betölt egy nagyon jelentős funkciót, ez pedig a falun élő – nemcsak a szövetkezeti tagok , hanem az egész falun élő – népesség, lakosság, emberek különféle funkcióinak a biztosítása. A múltkor a szabad demokrata képviselőtársam, Kis Zoltán kissé balabbra ment, mint mi vagyunk ebben az ügyben, amikor is elsorolta, mit tett, mit szolgáltatott és mit kéne szolgáltatnia egy termelőszövetkezetnek. Itt azokra a funkciókra gondolok, amelyeknek egyébként szociális funkció a nevük, és amit nem a tszeknek kellett volna biztosítani. De hadd tegyem hozzá, attól még a helyzet így van. Tehát az a kár, ami a szövetkezetek összeomlásával – mert ez a törvény tovább fogja rohasztani, további lékeket fog vágni az egész szövetkezeti vagy álszövetkezeti rendszer hajójába – évekig vagy évtizedekig ugyanolyan káros hatást mutat, mint az erőszakos kolhozosítás, mondju k, mint a mamut termelőszövetkezetek létrehozása. Ezért javasolom tehát a tisztelt Ház, tisztelt miniszter úrnak, hogy dolgozzunk az FM tisztelt képviselőivel, dolgozóival inkább azon, hogy úgy indítsák el ezt a tavaszi mezőgazdasági évet, ahogy az szükség es. A jelentéseket ismerem, miniszter úr, a dotáció mértékét, a biztosított hiteleket stb. Az egész 60%a annak, amit a jelenleg megművelt nagyságrendek egyébként igényelnének. Ezt, mondjuk, Somogy megyéből tudom, de más megyékben élő képviselőtársaim ezt nyilván ugyanígy jól tudják. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Reagálásra megadom a szót Szabó János miniszter úrnak. Felszólaló: Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Ú r! Tisztelt Országyűlés! Tisztelt Suchman Képviselő Úr! Szeretném a nagybecsű figyelmét fölhívni arra, hogy szerintem ma Magyarországon a mezőgazdaságban igazi tavasz kezdődik. Szeretném elmondani a szó átvitt értelmében is, bármilyen sötét képet fest ön e rről a helyzetről. A műtrágyafogyasztás: most voltam BácsKiskun megyében, négyszeresére emelkedett a műtrágyafogyasztás ebben az évben az elmúlt évihez képest. Most voltam Békés megyében. Tavaly beadtak a mezőgazdasági fejlesztési alaphoz összesen 270 kér elmet. Most, hogy ezt a vissza nem térítendő támogatást nyújtjuk 500000 Ft értékig, már az első két hónapban beérkezett 500 kérelem. Szeretném mondani, ahogy a tulajdonviszonyok, a magántulajdon viszonyai rendeződnek, úgy emelkedik ezzel arányosan a termel ési kedv és a gazdasági élénkülés. Én teljesen fordítva látom,
