Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - RÉPÁSSY RÓBERT, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
844 Álláspontunk szerint ha a jogalkotó megalkotja a magánvégrehajtó szervezetet, és kimondja, hogy a végrehajtást kérő előlegezi a végrehajtó díját és költségtérítését, indokolatlan, hogy az állam külön végrehajtási illetéket is bes zedjen a végrehajtást kérőtől. Az átutalási végzés, illetőleg az azonnali beszedési megbízási eljárás körében indokolt lenne annak szabályozása, hogy a bíróság megkeresésére az adóhatóság közli az adós bankszámlaszámát. Jelenleg ugyanis – és a javaslat sze rint is – a végrehajtást kérőnek semmi lehetősége sincs arra, hogy az adós bankszámlaszámát megismerje. Így sem az átutalási végzéssel kapcsolatos eljárást nem tudja kezdeményezni, sem a gazdálkodószervezetek között kötelező végrehajtást megelőző eljárást, sem az azonnali beszedési eljárást nem tudja lefolytatni. Teljesen átgondolatlannak tartjuk, és ki nem mondott, rejtett csapdákat tartalmaz a lakásügyekben hozott bírósági határozat végrehajtása című rész. Már a lakástörvény is szemérmesen hallgatott errő l, és most a javaslat is szemérmesen hallgat arról, hogy gyakorlatilag miként is kell a lakás kiürítésére vonatkozó határozatokat végrehajtani. Komolyan gondoljae az előterjesztő, amit az indoklás 119. oldalán olvashatunk, miszerint a lakásvégrehajtás ese tén ugyanazoknak a szabályoknak az alkalmazása indokolt, amelyek a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén általában irányadók, és az ügyek túlnyomó részében minden elhelyezési igény nélkül kiköltöztethető a lakásból az a bérlő, akinek a bérleti jogvi szonya megszűnt. Jól értjüke, ez azt jelenti, hogy például a bérleti díjat, rezsiköltséget fizetni nem tudó bérlőt az utcára tetetheti ki a bérbeadó? (12.50) Vajon átgondolt lakáspolitika áll ezek mögött a mondatok mögött, vagy csak az átgondolatlan jogal kotás egyik esetével állunk szemben? Úgy hisszük, az előterjesztő egy nagyméretű társadalmi problémát igyekszik a szőnyeg alá söpörni. Nem világos a javaslat 183. szakasza sem, az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó nem peres eljárás. Nem derü l ki ugyanis a javaslatból, hogy maga ez a nem peres eljárás az, amiben megállapítják a lakás önkényesen elfoglalt voltát, és az önkényes lakásfoglalót ebben a nem peres eljárásban kötelezik a kiköltözésre, vagy pediglen ez a 183., 184. szakasz nem más, mi nt az önkényes lakásfoglalóval szemben lefolytatott szabályszerű bírósági eljárás után a végrehajtási eljárás elrendelésének egy más módja. Ha az utóbbi, akkor miért nincs beírva, ha az előbbi, akkor hogyan kerül a végrehajtási törvénybe? Teljesen indokola tlannak tartjuk a 189. szakaszt, miszerint ha a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, az ilyen társaság tagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el. A be téti társaság kültagjával szemben miért rendelhető el biztosítási intézkedés, hiszen a kültag nem felel a betéti társaság tartozásaiért. Nagyon fontos kérdés, hogy az azonos illetékességi területre beosztott végrehajtók között az ügyeket ki osztja el és mi lyen rendben. Ez a törvényben teljesen szabályozatlan, és még az igazságügyminisztert felhatalmazó rendelkezésekből sem derül ki pontosan, hogy ennek szabályozására az igazságügyminiszter fel vane hatalmazva. Ugyanis a felhatalmazó rendelkezése szerint az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg a végrehajtói ügyvitelre és pénzkezelésre, továbbá a végrehajtási ügyek irattározására vonatkozó szabályokat. Az azonos illetékességi területen belül működő végrehajtók közötti ügyelosztás szabályozá sa mindenképpen indokolt lett volna. Szintén indokolt lett volna a végrehajtással kapcsolatos életviszonyok büntetőjogi védelmének radikális erősítése. A szabályozás túlhaladottá vált. Nevetséges dolog, hogy az adósnál esetleg több millió vagy több tízmill ió forint értékű vagyontárgyat lefoglalnak, ezeket a vagyontárgyakat a foglalás alól elvonva a végrehajtást meghiúsítja, és mindez csupán maximum egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétségnek minősül. Az ilyen cselekmény társadalomra
