Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - MIZSEI BÉLA, DR. (Kisgazda)
837 Köszönöm szépen. Következik Mizsei Béla Kisgazda képviselő úr. Felszólaló: Dr. Mizsei Béla a Kisgazdaképviselőcsoport nevében MIZSEI BÉLA, DR. (Kisgazda) (Hango sítás nélkül kezdi a beszédét.) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri expozé és az eddigi felszólalások… (Bekapcsolják a mikrofonját.) Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri expozé és az eddigi felszólalások meggyőzően bizonyítják, me nnyire indokolt a bírósági végrehajtás korszerűsítése. Kevés szó esett azonban eddig egy fontos eljárásról, az ingatlanvégrehajtásról. Ezért felszólalásomban először is ezzel kívánok foglalkozni. Az ingatlanvégrehajtás jelentőségét az adja meg, hogy az a z adós jogait mélyen érinti. Ha az adós házát, lakását, földjét vagy telkét árverezik el, ez sokszor jobban belenyúl az adós addigi életviszonyaiba, mintha a munkabérét tiltják le, vagy akár a gépkocsiját, az értékpapírját foglalják le, még ha ezek adott e setben talán értékesebbek is egy ingatlannál. Ezért egy jogrendszer fejlettségét azon is le lehet mérni, hogy az ingatlanvégrehajtást miként szabályozza. Erre a szabályozásra a magyar jog mindig különös figyelmet fordított. A jogszerződésben azonban törés következett be a második világháború után, mert ekkor az ingatlanvégrehajtás nálunk egyszerűen megszűnt. Pedig világosan látnunk kell: nem engedhető meg, hogy valaki ne fizesse meg az adósságát vagy a köztartozásait olyankor, amikor az ingatlana arra fed ezetet ad. Az ingatlanvégrehajtásnak is elsősorban az tehát a célja, hogy segítse a bíróság által megítélt vagy a köztartozásként fennálló követelések behajtását. Mert ezt kívánja a jogállamiság, a törvényesség megvalósítása, ezen keresztül pedig a társad alom rendjének, a gazdasági élet normális működésének biztosítása. A kérdés másik oldala viszont az, hogy az ingatlanvégrehajtásra mint súlyos jogkövetkezményre valóban csak olyankor kerüljön sor, amikor más megoldás nincs. A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat ennek a kettős követelménynek eleget tesz. Amint arra az expozé is rámutatott, ez mindenféle ingatlan végrehajtását lehetővé teszi, legyen az bárkinek a tulajdonában vagy kezelésében, tekintet nélkül továbbá arra, hogy épületről vagy földr ől vane szó. Az ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve. Ez azt jelenti, hogy előbb meg kell kísérelni a munkabér vagy egyéb járandóság letiltását, illetőleg a bankszámlán lévő összeg és a különféle ingóságok végrehajtását, és csak ha mindez nem vezetett eredményre, akkor lehet az ingatlant elárverezni. Az ingatlanvégrehajtás szempontjából fontos az ingatlan becsértékének megállapítása. A becsérték helyes megállapításától is füg g az árverés eredményessége. Ez ma sokszor azért nem sikerül, mert a hatályos jog szerint az ingatlant a becsértékénél alacsonyabb áron nem lehet eladni. A piacgazdasággal azonban az van összhangban, ha az árverésen reális vételár alakulhat ki, ez pedig a becsértéknél nemcsak magasabb, de alacsonyabb is lehet. Ezért egyetértek azzal, hogy a javaslat szerint a kikiáltási árat fokozatosan a becsérték feléig lehet leszállítani, és az ingatlant végső esetben ezen az áron is meg lehet venni. Elhagyva az ingatlanvégrehajtás területét, a következőkben a bírósági végrehajtási kódex néhány olyan szabályával kívánok foglalkozni, amely elsősorban a mezőgazdasági lakosságot, az agrárágazatban tevékenykedőket érinti. Itt is azt emelem ki, hogy az új szabályok fő célja a jogos követelések behajtása, ez pedig az agrárágazatban is fontos, mert ez teszi lehetővé a folyamatos termelést és ennek állandó fejlesztését. Ugyanakkor ez az adósok oldalán is körültekintő szabályozást tesz szükségessé, mert a végrehajtás nem vezethet az adós tönkretételére, termelőmunkájának felszámolására. A javaslat ezt a kettős célt a végrehajtás alóli mentesség új szabályozásával kívánja elérni. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó adós szempontjából fontos, hogy nála is mentesen marad minden oly an ingóság, amelyet a jogszabály általános jelleggel mentesít a végrehajtás alól, így az adós foglalkozásához szükséges eszköz, a lábon álló, lehetőleg be nem takarított termés, gyümölcs.
