Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 9. szerda, tavaszi ülésszak 11. nap (368.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
811 Dunán a továbbiakban milyen és hány vízlépcső épül. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy amikor döntenek, mérlegeljék az általam elmondottakat! Köszönöm szépen a figyelmet! (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm! Szólásra következik P ap János, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatom, ahol Zsebők Lajos abbahagyta, tulajdonképpen teljes mértékben egyetértek azzal, amit ő mondott. Én nem mennék bele abba, hogy szivattyús vagy milyen egyéb megoldás kerekedik ki, én garanciákat szeretnék látni bármilyen megoldásra. Tisztelt képviselőtársaim! A 15395ös számú országgyűlési határozat tárgyalásakor az eddigi, Szigetközze l kapcsolatos határozatokból kell kiindulni. Az első a 69/1992. XI. 6i országgyűlési határozat, amely koncepció kidolgozására kérte fel a Kormányt ez év december 31ig. E határozat a szigetközi probléma komplexitására, a vízlépcsőtől függetlenül létező pr oblémájára hívta fel a figyelmet. Legfontosabb feladatoknak a következőket jelölte meg: az ivóvízbázis védelmét, a talajvízszint helyreállítását, a táj fennmaradását, a mezőgazdaság- és ezen belül a talajvédelmet. A második határozat 17/1993as számon azér t született, mert a Kormány ezt az előzőt nem teljesítette a megadott határidőre. Ezzel a határozattal a határidőt 1 évvel halasztotta el a tisztelt Ház, mivel azonban az elterelés miatt, ami időközben bekövetkezett, súlyos következményekkel lehetett számo lni, három fontos feltételt szabott a Ház a módosítás fejében, mivel a Kormány nem teljesítette a fejlesztési koncepciót. 1. A szükséges beavatkozásokra 1993. április 10ig kell cselekvési programot beterjeszteni, annak pénzügyi hátterével együtt, mivel – szeretném elmondani – a költségvetésben igen tisztelt képviselőtársaim nem szavazták meg a Szigetközre vonatkozó módosító indítványokat. 2. Koncepció készítése 1993. július 10ig az ivóvízbázis védelme és a talajvízszint csökkentése megállítása érdeké ben. 3. Ne tegyen a Kormány olyan lépéseket, amelyek akadályozzák az eredeti helyreállítást. Mivel ez a határozat sem teljesült, a harmadik, 57/1993as számon azért keletkezett, mert mint mondtam, nem teljesítette a Kormány az előzőt, ugyanakkor egy kormán yhatározattal olyan beavatkozást kíván tenni a szigetközi tájba, amelynek előzményeiről a tisztelt Ház nem kapott tájékoztatót, és sokan, szakemberek – hozzáteszem: szakemberek – a korábbi határozatokkal ellentétesnek értelmezték. Most már, ezen határozato k határidejének lejárta után közel másfél év múlva kezünkbe kaptuk ezt a határozati javaslatot, amely a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szól. Ezt a határozati javaslatot a magam nevében csak úgy tudom értelmezni, hogy azért szüle tett, mert a korábbiak nem teljesültek, és mintegy azt szeretné pótolni a Kormány. Ennek szellemében igaze – most nézzük meg – , hogy ez a határozati javaslat az eddigiek szellemében kíván eljárni, és eleget tesze azoknak a céloknak, amelyeket azok kitűzt ek? Nézzük mindjárt az elején. A javaslat nem említi, de tudjuk, képviselőtársaim tudják, akik foglalkoznak az üggyel, hogy a Szigetközre elkészült egy előkoncepció, amely csak kormányjóváhagyás után válhat koncepcióvá. Az a sajnálatos, hogy ez az előterje sztés nem támaszkodik arra az anyagra, mivel az a munka nem foglalkozott konkrétan a vízbázisvédelemmel, a talajvízszint helyreállításával és a cselekvési programmal, valamint a pénzügyi tervvel sem. A magam részéről nagyon alapos munkának tartom, csak az a baj, hogy a jelen helyzetben semmit nem tudunk belőle profitálni, és egy nagyon egyszerű dolog, hogy majd májusban vagy júniusban kormányelőterjesztés lesz belőle, de ez a Ház már nem kapja meg, érdemben nem tud vele
