Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
761 A megfizetés feltételeinek alakításánál azonban több törvényi garanciát kívánnak adni a bérlők számára. Szükségesnek tartják a 25 évi részletfizetés mellett az első vételárrészlet 10%os, egyösszegű megfizetésének el őírását, valamint a fennmaradó vételárrészlet havonta egyenlő mértékben való előírását is. Úgy ítéltük meg, hogy ezek a javaslatok olyan garanciális szabályok, amelyek összeegyeztethetők a törvény célkitűzéseivel és az Alkotmánybíróság ítéletében foglaltak kal, továbbá elősegítik azt, hogy a lakáseladások tovább folytatódjanak, és végre nyugvópontra jusson az önkormányzatok által különbözőképpen alakított vásárlási gyakorlat. Tisztelt Ház! A bérlők biztonsága, a vétel lehetőségének kifejezetten a bérlő számá ra való biztosítása érdekében támogatjuk azt a képviselői módosító indítványt is, amely védelmet ad arra, hogy öt évig ne legyen mód eladni a lakást a bérlő feje fölül abban az esetben, ha nem tud vagy nem kíván élni a vétel jogával. Itt emelném ki külön, hogy változatlanul érvényes az a szabály, hogy a nyugdíjas bérlő feje fölül semmilyen körülmények között – és időhatár nélkül – nem lehet eladni a lakást. Az önkormányzatok ismerik a településeiken élők fizetőképességét, ezért azt az indítványt tudjuk támo gatni, amely szerint a kamat mértékének önkormányzati rendeletben való előírása a vagyoni és jövedelmi helyzet figyelembevételével állapítható meg. A törvény a kamat mértékét ez esetben nem határozná meg, meghagyva az önkormányzatoknak azt a lehetőséget is , hogy a részletfizetés esetére – meghatározott körre – kamatmentességet adjon. Tisztelt Ház! Külön szeretnék szólni a törvényjavaslatnak az elidegenítésből származó bevételek lakáscélra történő felhasználására vonatkozó rendelkezéseiről. Örömmel tapasztal tam – és megköszönöm – , hogy a képviselők megértik és elfogadják azt a lakáspolitikai célkitűzést, amelyet ez az előterjesztés megfogalmazott. Lehetőséget kellett és kell találni ahhoz, hogy az önkormányzat tulajdonában maradó bérlakásállomány felújítása m egkezdődjék és induló alap legyen a településen elhatározott lakásépítéshez is. Az elidegenítési bevételeknek ismételten a lakásszektorban történő felhasználása teremt módot arra, hogy a Kormány a felújításokhoz felvehető hitelek visszafizetéséhez és a kam atok megfizetéséhez nyújtható állami garanciavállalás feltételeit is meg tudja hirdetni. A hitelezési rendszer teljes körű átalakítását ez a törvény természetesen nem tudja vállalni, a felújításokhoz felvehető hitelkonstrukciók csak az éves költségvetési t örvény rendelkezéseivel összhangban alakíthatók. Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell még azokról a javaslatokról is, amelyek nem az eladás, hanem a bérlet már hatályba léptetett rendelkezéseihez érkeztek. Ilyen javaslatok, hogy a kényszerbérletek lakbére n e emelkedhessék magasabbra, mint az önkormányzati lakások lakbérének kétszerese, illetőleg hogy a már eladott házfelügyelői lakások adásvételi szerződései a törvény rendelkezése értelmében semmissé váljanak. A Kormány ezeket a javaslatokat nem tudja támoga tni. Ha a házfelügyelők lakásainak eladása esetén a törvény a szerződések semmisségét kimondaná, akkor sem tenne többet, mint a Polgári Törvénykönyv. Nem is szólva arról, hogy a bírói felülvizsgálattól ezeket a szerződéseket nem lehet elzárni. A kényszerbé rletek felszámolásáról a tisztelt Ház már döntött, hiszen 1996. december végéig az ilyen bérlőket az önkormányzatoknak megfelelő cserelakásban kell elhelyezniük. A két éve már meglévő árhatósági jogkört megváltoztatni és kötelezni az önkormányzatokat a saj át döntéseik megváltoztatására, ugyanakkor arra, hogy ellentételezzék is a magántulajdonosok számára a béremelés mértékét, nos, sajnos ezt nem tehetjük meg a törvényben. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, köszönetet kell mondanom azért a munkáért, amelly el önök – elsősorban a bizottságokban – javaslataikkal a törvényjavaslat végső formájának kialakítását segítették. Kérem támogatásukat, hogy a határozathozatal után az önkormányzatok mihamarabb
