Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - Kérdések - ILKEI CSABA, DR. (független)
77 ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársaim, kérem, foglalják el a helyüket, megkezdjük délutáni munkánkat. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Juhász Péter és Glattfelder Béla jegyzők lesznek a segítségemre. A kérdésekkel kezdjük. Dr. Ilkei Csaba képviselőtársunk ké rdést kíván feltenni a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez Hasznose a szabálytalanság a vagyonvédelemben? címmel. Ilkei Csaba képviselőtársamat illeti a szó. A választ Józsa Fábián államtitkár úr adja meg. Kérdések Kérdés: Dr. Ilkei Csaba (fü ggetlen) – a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez – Hasznose a szabályozatlanság a vagyonvédelemben? címmel ILKEI CSABA, DR. (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Csak szeretném pontosítani: nem a szabálytalanság, hanem a szabályozatlanság. (Szórványos derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Öt évvel ezelőtt a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár mindössze 2,7 milliárd forint volt, és mindössze két vagyonőrszervezetről tudtunk. Tavaly az első háromnegyed évben a va gyoni kár már csaknem 29 milliárd forint, az üzleti alapon védelemre szakosodott szervezetek száma 1000 körül volt. A közvélemény mind gyakrabban háborodik fel amiatt, hogy a bűnözők tippadója valamelyik pénzintézet biztonsági őre. A szabályozatlan, de kon junkturális őrzővédő piacon pedig szinte bárki lehet biztonsági vagy vagyonvédelmi őr, testőr, értékszállító vagy futár. Törvény, jogszabály, írott szakmai vagy morális kritérium nem igazítja el az állampolgárt, a szolgáltatótevékenység alkalmazottját, me grendelőjét és engedélyezőjét. Az alvilág lassan és tudatosan belopja magát a nyakrafőre alakuló hevenyészett szervezetekbe, melyek egyre nagyobb értékekre egyre felelősségteljesebben lennének hivatottak vigyázni. Nem hivatalos becslés szerint az alvilág sikeres akcióinak fele belső információból indul ki. Ritka az olyan vagyonvédelmi szervezet, amely a megrendelők bizalma megnyeréséért mindenkor erkölcsi bizonyítványhoz, szakmai követelményekhez, rendszeres továbbképzéshez köti az alkalmasságot, és még ke vesebb az olyan szakmai tömörülés, amely csak az ilyen igényeket támasztó szervezeteket veszi fel tagjai sorába. Ám a tisztes professzionalizmusnak alapvető akadályai vannak: például csak a fegyveres biztonsági őrség szolgálatban lévő tagja számít hivatalo s személynek feladata ellátása során. Mindenki más – egyenruhában vagy a nélkül, kutyával vagy a nélkül, fegyverrel vagy a nélkül – legfeljebb csak pénzkereseti forrásra lelt sétáló civil vagy hobbijának hódoló amatőr. Miközben a pénzintézetek, a különböző gazdasági társaságok, vállalkozások mind többet költenének biztonságukra olyan korszerű technikai eszközökkel felszerelt, megbízható őrzővédő, szállítószolgálatokra, amelyek tevékenysége törvényileg rendezett és a rendőrséggel jól összehangolt. A lakossá g vagyonvédelmi védekezése a romló életszínvonal mellett tömegesen, sajnos, kezdetleges, barkácsszínvonalú, messze van a biztonságos megoldásoktól, ezért meglehetősen kiszolgáltatott a hivatásos bűnözőknek. Ha a tehetősebbek önvédelemre szövetkezve fogadna k vagyonőröket, úgy az előbbiekhez hasonló objektív nehézségekbe ütköznek, még kedvező anyagi helyzetük ellenére is. Tisztelt államtitkár úr! A jogi szabályozatlanság csak szaporítja az őrzővédő ipar konjunkturális vetélkedésének szabálytalanságait, de ne m feltétlenül javítja e munka hatékonyságát, az állam és polgárai vagyonbiztonságát. Nem igazán elfogadható az a magyarázat, hogy amíg nincs rendőrségi törvény, addig ráér a személy- és vagyonvédelem törvényi szabályozása is.
