Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSIROS GÉZA, DR. (Kisgazda)
718 valamit! A pénzügyminiszternek kell, hogy főjön a feje a költségvetésért, meg ennek a Parlamentnek. Ez a Parlament meghozott döntéseket. Senki nem tiltotta a szövetkezeteknek, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, amire utaltam. Tehát ebben az esetben, ha egy ilyen utat vagy számtalan más utat választottak volna, akkor a szövetkezeti vagyon nem csökkenne, hanem gyarapodna. A gyarapodásból két dolog következne: gyarapodna a kívülállók vagyonértéke, a tagoké is, és lehetne osztalékot fizetni. De hát erre nagyon ritkán van példa, úgy tudom legalább is. Most, ha nincs osztalék, nem nagyon gyarapszik a vagyon, félmilliós a kívülálló üzletrésztulajdonosok száma, akik a vagyonnal kapcsolatos helyzetbe bele sem szólhatnak, de esetleg illetékeznek utána, hogyha meghal a tulajdonos – mert már ilyenről is v an információ, hogy tettek ilyet – , hát akkor csodálkozunk, hogy nem lelkesedik több mint félmillió állampolgár ezért a helyzetért? Mi lehet a járható út? A következőt javaslom: Az egyik: rendben van, hogy a szétválásnál a kétharmados többséget csökkentsük le egyszerű többségi szavazásra, tehát az 50% plusz egy szavazatra. Na de meddig? Megítélésem szerint az első közgyűlés összehívásáig. Ha az első közgyűlésre nem jön össze a lélekszám, a második közgyűlést nem ugyanarra a napra, de nyolc napon belül hívjá k össze – és ahányan elmennek. S azok szavazzanak a vagyonról. Ha a tulajdonos nem vesz annyi fáradságot, hogy vagyonnal kapcsolatos döntésnél, amely őt érinti, részt vegyen, akkor magára vessen, és aki a vagyonnal kapcsolatos döntéseket fölvállalja – az ö sszes előnyeit, hátrányait, természetesen a minusszal együtt – , akkor tegye szabadon. Vagy pedig továbbra is fenntartom abbeli véleményemet, amit korábban mondtam, hogy a leválást kell akkor lehetővé tenni, és nem a szétválást működtetni ilyenformán, ha cs ak az 50% plusz egy szavazatot vesszük figyelembe, mármint a tagok létszámának alapulvételével. A másik nagyon fontos a kívülálló üzletrésztulajdonosok vagyonának a sorsa, s egyáltalán az ő joghelyzetük. Hölgyeim és uraim! Én nemcsak a közgyűlés összehívá sával kapcsolatban tartom szükségét a kívülállókat megkérdezni, hanem a vagyonukkal kapcsolatos alapvető döntések során is. Hogy ezt hogyan, azt pedig nagyon sürgősen ki kell alakítanunk. Tessék csak elképzelni: ha nem szövetkezeti üzletrésztulajdonról len ne szó, ami ugyanolyan vagyontárgy jogilag az én szememben, mintha valakinek van egy háza, egy személygépkocsija vagy éppen egy takarékbetétkönyve, akkor alkudoznánk itt, hogy milyen jogokat adunk a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak? Szó nincs róla. Akko r evidensnek vennénk, hogy a tulajdonáról szabadon dönt. Ja hát hogy különböző rendezőelvek meg vélt és valós okokra hivatkozva, meg szakmapolitikai érveket előszedünk a ládafiából? Hát ha valakinek vannak szakmapolitikai érvei, én tisztelem, csak a szakma politikai érvek mellé szíveskedjék pénzt is tenni, és érvényesítse a szakmapolitikai érveit. (12.40) Nagyon közeli dolgot mondok: az erdőkkel, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi területekkel kapcsolatban a 15. és a 19. §ok sorsa. Tessék csak végiggondolni: ott is nagyon egészséges elképzelés lett volna, hogy a tulajdont adott szituációban tartsuk meg, csak tessék letenni az ellenértéket környezetvédelmi területen – vagy a Parlamentnek, vagy a költségvetésnek – , s akkor m űködjön a dolog. De az nem megy, hogy egy tulajdont megszerzek anélkül, hogy annak az ellenértékét letettem volna – ez nem megy. Lehetett szidni a mezőgazdasági bizottságot, hogy kivette a 15. §t annak idején abból a törvényből, amiből kivette. Mi voltunk az ügyetlenek, hogy a 19. §t nem tettük a helyére, mert akkor már régen túl lennénk az egészen. Így viszont több százezer hektár nincs kijelölve ezekből a földalapokból kárpótlási eljárásra. Itt is az van, hogy mintegy 60100 milliárdos vagyon nincs kije lölve a szövetkezeti vagyonból azok kezéhez, akiké valójában, nevezetesen a kívülálló üzletrésztulajdonosoké. A szétválást illetően a "több falu egy nóta" elképzelést üdvözlöm. Nagyon ésszerű és praktikus megoldás, kívánjuk, hogy minél többen lépjék meg, akiket ez érint.
