Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 8. kedd, tavaszi ülésszak 10. nap (367.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSIROS GÉZA, DR. (Kisgazda)
716 Miután jelentkező nincs, tisztelt Országgyűlés, a részletes vitát lezárom. Gondolom, hogy miniszter úr majd a határozathozatalt megelőzően kí ván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Mádl Ferenc: Igen, tisztelettel, ezt tervezem.) Köszönöm szépen. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. A jelentkezés sorrendjében adom meg képviselőtársaimnak a szót, váltakozva kormánypártiak és ellenzékiek között . Elsőként megadom a szót Zsiros Géza képviselő úrnak, kisgazdapárti frakció, és átadom az elnöklést Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (Kisgazda) ZSIROS GÉZA, DR. (Kisgazda) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhányan vagyunk, akik e törvényjavaslathoz hozzá kívánunk szólni; úgy hozta a sors, hogy most van fél óránk, s ha minden szerencsésen alakul, még a jövő héten, szerdán lesz egy óra körüli időnk. Itt az általános vit ára utalok. Azt hiszem, úgy tisztességes, hogy kiki a maga főbb gondolatait elmondja, még véletlenül se legyen az, hogy néhány képviselőtársunk vagy akár jómagam itt félórás vagy egyórás kiselőadást tartanék a dolgokról. Ugyanis ez már a harmadik menet ug yanebben a témában, és korábban a különböző politikai pártok képviselői elmondták a maguk szakmai, politikai megközelítésű álláspontját. Jómagam néhány számadatot, néhány összefüggést kívánok feltárni, teszem ezt azért, mert ez talán segít a tisztánlátásba n azoknak, akiket ez érint vagy érdekel, s megérteti másokkal is, hogy miért ekkora az ütközés a törvényjavaslat körül. (12.30) Hát először is, mikor házasfelek szétválnak, sok mindenben megegyeznek, de a legtöbb per állítólag – bár én magam nem vettem még részt válóperes tárgyaláson – , a végén mindig a vagyon körül szokott lenni, meg a gyerek körül. Nos hát, a vagyoni részét hadd közelítsem meg egy picit, és ezen belül is a mezőgazdasági szövetkezeti vagyonarányokat. Hát mennyi is ez a vagyon? Egyes becslé sek szerint mintegy 250300 milliárd Ft. Ez a pénz többszöröse a kárpótlási eljárás teljes összegének, ami mintegy 300 milliárd helyett csak 100 milliárd Ft volt, még a legutóbbi adatok szerint sem haladta túl a 100 milliárd Ftot. Tehát jóval nagyobb a té t, mint a kárpótlási eljárás során. Ez az első tétel. S ezt hogy, hogy nem, eddig álszemérmesen elég sokan elhallgatták. A másik lényeges dolog: aki, amikor megkapta a kárpótlási jegyét és szerzett vele tulajdont, általában amit megszerzett, azt vagy érték én szerezte meg, ha állami tulajdont vett, vagy földet licitált, vagy annál jóval nagyobb értéket kapott, például föld esetében, mert 510szer annyit ér az a föld, amit megszerzett a kárpótlási jegyével, mint amennyi a föld valós értéke. Nos, mi a helyzet a szövetkezeti üzletrésszel?
