Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA, a FIDESZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
71 A beterjesztett törvényjavaslat nem ad választ a termőfölddel kapcsolatos legalapvetőbb kérdések rendezésére. Ez azért is érthetetlen, mert jó egy évvel ezelőtt, az előző törvényjavaslat expozéjában Gergátz miniszter úr is utalásokat tett arra, hogy az akkori javaslatból hiányoznak például a birtokelaprózódást megelőző sajátos öröklési szabályok éppúgy, mint a koncentrációt elősegítő rendelkezések, hasonlóan a szomszédsági viszonyok szabályozásához. Ezek a hiányosságok azért különösen sajnálatosak, mert úgy tűnik, hogy a javaslat előterjesztő je is részben tisztában van az említett kérdések jelentőségével. A javaslat preambuluma több helyes célkitűzést tartalmaz. Így például a preambulum szerint a törvénynek elő kell segítenie, hogy versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas föld birtokok jöjjenek létre. Felmerül persze a kérdés, hogy meghatározhatóe általánosan egy optimális birtoknagyság, mivel ez függ például a termesztett növénytől, ezért ezt inkább a piaci folyamatok alakítsák ki. Ugyanitt olvashatjuk, hogy a birtokelaprózódá sok hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, és a termőföld – mint a föld jelzálogon alapuló hitelezés biztosítéka – megjelenjen, valamint a haszonbérlő zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson. Érdekes azonban, h ogy a preambulum átalakult tulajdoni, használati viszonyokról beszél, holott a folyamat egész nyilvánvalóan még nem zárult le. A javaslat alapvető hibája, hogy a preambulumban többnyire helyesen meghatározott célok megvalósulását a tervezet lényegében semm ilyen módon nem tükrözi vissza, a javaslat nem a megfogalmazott célok megvalósításáról szól. Ehelyett a javaslat tele van olyan szabályokkal, amelyeket a korábban hatályos törvényekből vett át, illetve amelyeket ebben a formában felesleges szabályozni, miv el alapvetően a Ptk. alapján ezek megvalósításának semmilyen akadálya nincs. Itt említeném példaként a feles bérletet és a részesművelést. Kidolgozatlan és megalapozatlan a termőföld hasznosításának szabályozása. Szintén példaként említhető, hogy vajon mil yen módon tudja a földhivatal, amely regisztrálóhatóság, az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet szakmailag elbírálni. Sokkal jobb lenne a földművelésügyi hivatalokra bízni ezt a feladatot. Ha a javaslatból a szabályozást nem igén ylő vagy a jelenleg már szabályozott kérdéseket kivesszük, és azok módosításától eltekintünk, nem marad más, mint a termőföldtulajdon és használat mértékének maximalizálására vonatkozó szabályrendszer. Minden, a javaslatban található, hasonló adminisztrat ív korlátozás ellen rengeteg érv hozható fel. A korlátozások könnyedén kijátszhatók. Ha például ugyanaz az öt személy három különböző szövetkezetet alakít – amit semmi sem tilt – , akkor a meghatározott földtulajdon háromszorosát szerezheti meg. A korlátozá sok a korrupció melegágyai, mivel általánossá teszik a más nevében folytatott tevékenységeket és a más szabálysértéseket. A megszerezhető földtulajdon nagyságának abszolút számokkal való meghatározása mindenképpen önkényes, hiszen nem igazodik a különböző tevékenységekhez, mint ahogy az ország határain belüli jelentős különbségekhez sem. És ami a legfontosabb: jelenleg – amint azt a preambulum is tartalmazza – elsősorban nem a földkoncentráció, hanem az elaprózódás jelent problémát. Mindezek ellenére a megs zerezhető földtulajdon abszolút számokban való korlátozásának elvetése mellett elfogadhatónak tartjuk, hogy ne lehessen korlátlanul földtulajdonhoz jutni. Szerintünk nem az a fontos, hogy valakinek Magyarországon mennyi földje van, hanem az, hogy ne alakul hasson ki regionális földtulajdonmonopólium. Ezért mi azt javasoljuk, hogy az adott település határában levő termőföld bizonyos százaléka legyen az adott régióban megszerezhető földtulajdon felső határa. Ha valakinek van mondjuk 500 ha termőföldje, 510 f alu határában, attól még nem jutott monopólium birtokába. Ha azonban a helyben
