Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás) - SZENTÁGOTHAI JÁNOS (MDF)
684 A helyzet 1984ben már annyiban javult, hogy akkor már egy kicsit megijedtek a Politikai Bizottság tagjai – sajnos, nem eléggé – és hogyha akkor szavazásra bocsátották volna a kérdést, már nem lett vo lna olyan egyhangú az eredmény, és akkor még Szűrös Mátyás – itt ül mint a mai ülésnek az elnöke – más minőségben megmondta, hogy igenis, egy ilyen paktumból visszahúzódásnak a lehetősége megvan. Sőt, ha egyszer rájön az ember, hogy ennek rossz következmén ye lenne, ez lenne a kötelességünk. Őneki akkor szavazati joga nem volt. Az akkor elnöklő Kádár azonban már nem engedte még szavazáshoz eljutni sem ezt a kérdést, noha Aczél György is és Sarlós István is és többen már erősen ingadozóak voltak. Most elnézés t kérek, hogy itt erre a messzi távoli múltra megyek vissza. Azóta a dolgok történtek, amelyeket nyilvánvalóan nem tudunk egyszer visszacsinálni. Amit visszacsinálni kell, az az, hogy a Szigetköznek a vizét valahogy pótolni kell. Ez, amit mondanak, hogy öt letszerű alternatívák, hát kérem, azért nem egészen ötletszerűek. Mert a Neue Zürcher Zeitungban ezelőtt, valamikor januárban megjelent egy részletes cikk, és annak idején még Aczél Györggyel való harcunknak az lett volna a célja, hogy főleg Svájcból hozzu nk szakértőket, mert a svájciaknak először is sokkal nagyobb tapasztalatuk van vízi erőművekkel, és sokkal jobban ismerik, hogy milyen borzasztó kárt lehet vízi erőművekkel csinálni. Most ez a Neue Zürcher Zeitungban megjelent megoldás is ezzel a mosoni Du naágból, illetőleg a Duna főágából való szivattyús vízpótlásnak valamilyen módját kínálja föl. Ez ellen az ellenérv ma ugye az, hogy ez túlságosan költséges lenne. Igen ám, de az a költségkalkuláció, amelyet itt említenek, teljesen irreális. Úgyhogy én az ért adtam be ezt a módosító javaslatot, hogy legalább alkalmat adjak a Parlamentnek, hogy ne visszadöbbenjenek, és megpróbálják ezt megfordítani. A fenékküszöb szó is egy eufemizmus, amit enyhén szólva egy kicsit furcsának tartok, mert az nem fenékküszöb, hanem keresztgát. Ez a keresztgát pedig – ezt említette Pap János röviden, ez a keresztgát – , ha egyszer megépül, akkor nem tőlünk függ, hogy ezt bármikor kivesszük, hanem ezt a fenékgátat, legalábbis a felét – nem fenékgátat, hanem keresztgátat – a szlová kok nem fogják megengedni, az eddigi kooperativitásukból mindenesetre csak ezt lehet következtetni. Tehát én meg kell mondjam, hogy bár nem ragaszkodom pontosan minden részletéhez ezzel a biztosan vitatható próbálkozással, de legalább azt szeretném elérni, hogy a Parlament próbálja a káposztát kivenni a kecskének a szájából. Tudniillik jelenleg én úgy látom – és érzékelhető ez a fölerősödése a vizes lobbynak, ami ellen mindig küszködtem, és mindig láttam, én egész idő alatt figyeltem a vizes lobbynak a manő verezését, 1980tól kezdve végig, nap nap után szóltak nekem az ellenzők, hogy most a vizes lobby milyen kereszthúzást alkalmazott az Akadémiának a próbálkozásával szemben, tehát különböző bizottságok előtt ment ez a vita éveken keresztül, tehát azt a kere sztgátat, hogyha egyszer rájövünk, hogy nincs rá szükség, vagy más megoldást találunk is, nem tudjuk olyan biztosan visszavonni. Amitől én különösen félek ebben az egész kormánytervezetben, hogy ez bennünket belevisz egy olyan utcába – és ez világosan láth ató a vizes lobby fővezéreinek a Parlamenten kívüli aktivitásából, hogy végeredményben bele akarnak bennünket kényszeríteni egy olyan utcába – , amelyiknek a vége az lesz, hogy majd a nagymarosi tervet is meg kell valósítani, hogy rákényszerítenek bennünket , és akkor az egész Duna átalakítása egy lépcsőzetes rendszerre elkerülhetetlen következménye lesz az egésznek. Tehát itt sokkal súlyosabb dologról van szó, mint pillanatnyilag a Szigetköz vízellátásának a hirtelen megoldásáról, amelyre szerintem ez a sziv attyús alternatíva igenis egy reális lehetőség. Én nagyon kérem a Parlament tagjait, hogy szíveskedjenek ezt meggondolni, és a vizes lobbynak a további manőverezését lehetetlenné tenni azzal, hogy ezt az egész ügyet a Környezetvédelmi Minisztériumnak a kez ébe adja át, erre irányul a javaslatom. Ez az egyetlen lehetőség, amellyel