Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - KISS RÓBERT, DR. a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás) - PAP JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója:
681 általános vitára, sajnos, alkalmasnak találta. Nagyon röviden szeretném megemlíteni az általános vitára való alkalmasság mellett, illetve ellen elhangzott érveket. A javaslat mellett az alábbi érvek hangzottak el: 1. A vegetáció miatt az idén már feltétlenül lépnünk kell, u gyanis ne áltassuk magunkat, az illúziók és az ártatlanságok kora lejárt – szólt az egyik vélemény. 2. Ez a megoldás ideiglenes, és ebből következik, hogy most megvédi az élővilágot, valamint gyorsan elbontható. Ennyi volt, ami mellette szólt. Most nézzük, hogy melyek voltak azok az érvek, amelyek ellene hangzottak el: 1. A Duna visszatereléséért kell mindent megtenni és nem pótmegoldásokat keresni. 2. Nincs olyan vízpótlás, amely csak meg is közelítené az eredeti meder 2000 m3/s vízhozamának hatását. 3. Se nki nem vitatja, hogy víz kell a Szigetköznek, és ez a lényeg. Hogy milyen eszközzel oldjuk meg, ez viszont már – azt gondolom – nem a Parlament feladata, de egy nagyon lényeges szempont. 4. Jogi és politikai eszköz a hágai per, minden lépésünket eszerint kellene tenni, ez a javaslat viszont ezzel ellentétes. 5. A korábban hozott három határozattal és a 92es XLes törvénnyel is ellentétes ez a tervezet. 6. Jó tudni, hogy építeni és bontani is csak szlovák engedé llyel lehet. Ismerve a szlovákok eddigi magatartását vízlépcsőügyben, aggályossá válhat az elbontás. 7. A többször módosított országgyűlési határozat határideje 1993. december 31én lejárt. Eddig is sokféle javaslatot lehetett volna letennie a Kormánynak, erre a tetejében lehetősége is lett volna, kérdés, hogy vajon miért nem tette meg ezt a Kormány. 8. Az az érzés alakul ki az emberben, hogy országgyűlési felhatalmazással szlovák érdekek érvényesülnek. 9. A Kormány ezzel a javaslattal egy kitöltetlen felh atalmazást kap. 10. Nem lehet tudni, hogy érdemben segíte ez a mai helyzeten, vagy inkább ront. 11. Miért tartja egyedüli megoldásnak a Kormány ezt az elképzelést, és nem akar tudomást venni az összes többi létezőről? 12. Vajon kiragadhatóe ez a megoldás abból a cselekvési programból, amiről csak annyit tudunk, hogy majd valamikor lesz, megszületik egy ilyen, tehát a gomb megvan, kabát pedig majd lesz. 13. További kérdés, hogy vajon a komplex program vagy a vízpótlás az elsődleges. Szinte ismétlődik az el őbbi kérdés, a bizottság valószínűnek tartja, hogy inkább az előbbire, tehát a komplex programra lenne szükség. És végül: nincs garancia, hogy a megoldás valamilyen pozitív hatással is járna, ha egyáltalán van ilyen hatása. Három konkrét javaslat is elhang zott ezzel szemben: Egy. Kérjen a Kormány Hágától ideiglenes intézkedést a vízmegosztásról. Itt szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy talán az egyedüli voltam, aki a hágai alávetésnél felvetettem a tisztelt Ház előtt: nagy hiba addig Hágához fordulni, amíg nincs ideiglenes vízmegosztás. Ezt akkor önök nem hitték el, nem építettük be ezt a garanciát, itt a csapda! A második javaslat: A rendelkezésre álló vizet osszák meg elvszerűen! Nagyon sok képviselőtársam szerint a ma rendelkezésre álló víz a Szigetközben ésszerűen elosztva megoldja a problémákat, pótmegoldások nélkül. És végül: csak a ténylegesen érintett térség véleményét vegyük figyelembe, tudniillik itt már azért olyan emberek is bekapcsolódtak – és ez természetesen a bizottság állásfogl alása, véleménye, nem az enyém – , akik a szűken érintett Szigetközhöz nem tartoznak. Lehet, hogy odatartoznak a
