Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (15267-es szám) általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos)
659 Köszönöm szépen. A Kormány áttekintette az elkülönített állami pénzalapok pénzügyi helyzetét. E vizsgálat során egyértelművé vált, hogy egyes alapokná l 1994ben egyszeri jelleggel jelentős szabad pénzeszközök halmozódnak fel. Különösen igaz ez a távközlés privatizációjával összefüggően a távközlési alapnál. E pénzeszközök hasznosulása, a gazdasági vérkeringésbe való minél előbbi visszaáramoltatása valam ennyiünk elsőrendű érdeke. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény javasolt módosítása e szabad pénzeszközök felhasználásához teremti meg a jogi keretet. Mit mond ez a javaslat? Azt, hogy 1994ben és csak 1994ben az elkülönített állami pénza lapok szabad pénzeszközeiket hitel formájában, kamat fizetése mellett egymásnak átengedhetik. A távközlési törvény értelmében a távközlési alap 1994. évi bevételei – a Matáv privatizációjával összefüggésben – több 10 milliárd Ftot tehetnek ki. A távközlés előtt álló 1994. évi feladatok ismeretében az alap csaknem 9 milliárd Ftnyi szabad pénzeszközzel fog rendelkezni átmeneti jelleggel. Ezt a forrásátcsoportosítást a jövőbeni fejlesztési feladatok ismeretében, tehát időleges jelleggel, hároméves visszapótl ási kötelezettség mellett lehet átcsoportosítani. Az átcsoportosítás alaponként más és más módon a vállalkozások ösztönzését szolgálja. Az alapok egymástól eltérő funkciói mellett a hitelfelvételeknek mégis van közös jellemzőjük. A Kormány gazdaságpolitika i elképzeléseivel összhangban e pénzeszközök eredményeként új munkahelyek jöhetnek létre, a vállalkozók helyzete stabilizálódhat és nem utolsósorban a lakosság életkörülményei is javulhatnak. Az elképzelések szerint az agrárszféra csaknem 4 milliárd Ftot kitevő hitellehetőséghez jutna. E pénzeszköz – a termelés biztonságának növelése mellett – az állatállomány összetételének minőségi javítását, az új földtulajdonosok helyzetének stabilizálását, az erdők állapotromlásának megállítását és az elmaradott térsé gben gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelők helyzetének javítását szolgálhatja. A megindult gazdasági növekedés folyamatainak felgyorsítása, a versenyképesség növelése érdekében, a kis- és közepes vállalkozások innovációs lehetőségeit növ eli a műszaki fejlesztési alapnak nyújtandó 1,5 milliárd Ftot kitevő hitel. E hitel egyharmada az ipari szerkezetátalakítást elősegítő kutatási eredmények fokozottabb hasznosítását szolgálja. A magyar vállalkozók exportképes termékei marketingtevékenységé nek ösztönzése érdekében a kereskedelemfejlesztési alap pénzeszközei 1 milliárd Fttal növelhető. E bevételi többlet segítségével szinten lehet tartani a vállalkozói kezdeményezéssel megvalósuló egyedi kereskedelemfejlesztési akciókat, és fokozni lehet a m agyar cégek külföldi vállalkozásaihoz nyújtandó támogatásokat. A kisvállalkozói garanciaalap forrásainak bővülése – a munkahelyteremtéseken, megtartásokon keresztül – a vállalkozások fokozottabb ösztönzését szolgálja. A területi egyenlőtlenségekből adódó problémákat enyhíti a területfejlesztési és a környezetvédelmi alap hitelfelvétele. A hitelfelvételek alapvetően a már megkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatását segítik elő. Gondolok itt a telefonhálózat bővítésére, csatornázási feladatokra, de munkahelyteremtő támogatásokra is sor kerülhet. (17.50) A törvény szerint a kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamattal egyező. Ez a sokak által talán szigorúnak vélt szabályozási javaslat a megfontolt támogatási politikát hivatott biztosítani, vagy is azt, hogy az alapok kezelői csak olyan pályázókkal kössenek szerződést, akik a fölvett kölcsönöket valóban visszafizetik. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Kérem, hogy a fenti indokok alapján támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a figye lmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos)
