Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
63 bizottsága egyhangúlag elkészített jelentésében ezt közel egy éve a Kormány felé jelezte, szorgalmazta, és ezt a jelentést az Országgyűlés elfogadta. (11.50) Nagyon fon tos kérdéskör a föld- és talajvédelem. Mit kell itt tenni? Mennyire lehet a földet és a földhasználót védeni, illetve szankcionálni úgy, hogy az visszaélésekre ne vezethessen? Elsősorban olyan szabályozásra van szükség, amely világosan megkülönbözteti a te rmelést, a használatot és a föld termőképes állapotban való tartásának kötelezettségét. Ha egy földet – márpedig ez a törvény a termőföldről szól – kivonunk a termelésből, annak minőségét, állagát megváltoztatjuk, azt szankcionálni kell. Ez az előterjeszté s fölsorolja azokat a fő szabályokat, amikor az úgynevezett földvédelmi járulék megfizetése alól mentesítés adható. Ezekkel a jogcímekkel egyet lehet érteni. Az időleges kivonás esetén azonban már nem ilyen jó a megítélésünk. Ugyanis amikor arról beszélünk , hogy az erdők védelmét fokozottan figyelembe kell venni, érthetetlen az olyan szabály, amely azt mondja ki, hogy a rét, valamint az erdő ideiglenes más célú használata legföljebb három évre terjedhet, valamint felújítási és beruházási célokat szolgál – h a ez nem következik be, a három év eltelte után szántóként kell nyilvántartani. Ez szinte katasztrofálisan rossz szabályozása ennek az előterjesztésnek! Ha felújítási célból az erdők legfeljebb három évre más művelési ágba vonom, és a három év után ezt nem pótolom, nem teszek eleget ennek a kötelezettségnek, azért nagyon kemény szankciókat kell bevezetni, amely esetleg még a föld elvesztését is jelentheti. Ugyanez vonatkozik a földvédelmi járulék 50%kal történő megemelésére abban az esetben, ha szőlőt, gyü mölcsöst vonnak ki a művelésből. És miért nincs itt az erdő?! Miért nem írjuk be, hogy ott is 50%kal magasabb járulékot kelljen fizetni akkor, ha ezt ebből a művelési ágból kivonjuk, és a föld minőségét, illetve nyilvántartásba vett jellegét megváltoztatj uk. Nagyon fontos dolog ez, nagyon kérem, figyeljünk rá oda. A földvédelmi bírság, amely a közhasználatú kifejezéssel ellentétben felróható magatartás következménye, ebben a szabályozásban nem túl szigorú, és sajnálatos módon nincs is visszatartó ereje. Ha valaki a saját magatartására visszavezethetően nem tesz eleget a föld állagának megóvása iránti kötelezettségének, akkor bizony vele szemben nemcsak a bírságnak, hanem álláspontunk szerint végső esetben – tehát többszöri bírság kiszabása után – akár a kén yszerárverésnek is lehet helye. Erre annak idején az előzetes egyeztetés során volt is indítvány és előterjesztés, amit a Kormány elfogadott. Nem értjük, hogy ebből a tervezetből miért maradt ki. Úgy gondoljuk, hogy a talaj- és földvédelem területén nincs helye liberalizmusnak, nincs helye elnéző magatartásnak. Ha valaki spekulatív céllal tartja a földet tulajdonában és használatában, akkor vele szemben az ilyen jellegű szankciók alkalmazása, úgy gondolom, indokolt, és mindenki, aki komolyan veszi a föld so rsát, ezzel egyet is ért. Még egy dolog – azt hiszem, ez is nagyon fontos – , ami a föld haszonbérletét illeti. A haszonbérletre az előterjesztés két variációt tartalmaz. Az A variáció szerint a belföldi magánszemélyek földhaszonbérletét liberalizálja, jogi személyeknél ilyen korlátozást nem is tartalmaz, időpontjában harmincéves felső határt szab meg, külföldieknél tizet. Nagyon örülök annak, hogy az MDF vezérszónoka indokoltnak látja – és ez álláspontunkkal teljesen megegyezik – a minimális haszonbérleti i dő beiktatását a törvénybe, ami természetesen függ az adott terület művelési ágától és az ültetvénytől is. Bólogat Zsiros Géza elnök úr, ez egyetértésünket is kifejezi, ugyanis a mezőgazdasági bizottság korábban az ÁVÜ felé rögzítette, amikor az állami gaz daságok földjének haszonbérletére kértek javaslatot, illetve indítványt, akkor egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a minimális haszonbérleti idő beiktatása a törvénybe szükséges két okból: egyrészt egyaránt védenünk kell a haszonbérlőt és a bérbeadót is, másrészt védeni kell a talajt, a földet attól, hogy egy rövidebb vagy esetleg felmondási indokkal megszüntetett bérlet után olyan föld kerüljön vissza a tulajdonos használatába, ami már mezőgazdasági művelésre igen nagy jóindulattal alkalmas csak vagy eset leg hosszú távú művelése már nem biztosítható.
