Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
558 Tisztelt Országgyűlés, most szünet következik. 16 óra 25 perckor folytatjuk munkánkat. (A szünet 16 óra 5 pe rctől 16 óra 27 percig tartott. – Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el. – Jegyzők: Juhász Péter és Trombitás Zoltán.) Egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sü rgős eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselő hölgyeket és urakat, foglalják el a helyüket. Következik az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása. Az előterjesztést 15 220as számon, a bizottsági jelentést 15 507es számon kapták kézhez. Megadom a szót Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Szabó Iván pé nzügyminiszter, a napirendi pont előadója SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A volt Szovjetunió a Magyar Köztársasággal szemben fennálló adósságát haditechnikai eszközök szállításával részben csökkentette. A szerződés értelm ében hazánk többek között 28 darab MIG – 29 típusú vadászrepülőgépet kapott. Ez a Magyar Honvédség technikai fejlesztésében nagyon jelentős előrelépés. A repülőgépek rendszerbe állításával több évre megoldódnak a fegyvernem legégetőbb technikai problémái. Az orosz fél a gépek átadásától számítva egyéves garanciát, ezen túlmenően a kilenc év vagy 800 repült üzemóra után esedékes ipari javítást is magára vállalta. A beérkező szállítmány hazánk számára jelentős ugyan, ám ennek ellenére nem lépjük túl a nemzetköz i szerződésekben a repülőgépek számára vonatkozó korlátot. Amint említettem, a szállításokra az orosz adósság csökkentése keretében kerül sor. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem ezen adósság kialakulásának történetét: A korábbi, 1990 előtti gyakorlat s zerint a magyar vállalatok az államközi megállapodások keretében úgy szállítottak termékeket a Szovjetunióba, hogy exportjuk ellenértékéhez belföldi banki műveletek révén hozzájutottak. A meghatalmazott szovjet bankok a részükről ki nem fizetett szállításo k ellenértékét magyar követelésként elismerték. Az ilyen magyar követelésekből mintegy 1,6 milliárd amerikai dollár összegű szovjet tartozás halmozódott fel. Ez a tartozás a Magyar Nemzeti Bank könyveiben jelent meg. Ezen túlmenően a Magyar Nemzeti Bank kö nyveiben más, volt rubelelszámolású követelések és tartozások is megjelentek. A mindezek egyenlegeként létrejött magyar nemzeti banki nettó követelést a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 3. §ána k (4) bekezdése alapján 48,3 milliárd forint összegben, államkötvény fedezetével átvállalta. A haditechnikai szállításokkal kapcsolatos pénzügyi elszámolást ugyanez a törvény a 46. § (3) bekezdése szerint írja elő. Ez rendelkezik úgy, hogy a tartozás említ ett átvállalásából eredő költségvetési követelés kiegyenlítésére szolgáló áruszállítások ellenértékének megfelelő összeget a XXX. fejezet – nemzetközi elszámolások – bevételeként kell elszámolni, míg evvel egy időben a IX. fejezet, a Honvédelmi Minisztériu m költségvetési támogatás és kiadási előirányzatát azonos összeggel fel kell emelni. Azért ezt a fejezetet, mert a szállított termékeket a Magyar Honvédség kapta, és ennek tükröződnie kell a teljes kiadási előirányzatban is. A tárca kiadását növelik még az
