Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
56 ezért azokat emelni szükséges. Olyan v élemények is elhangzottak, hogy legalább kétszeresére kellene emelni a bírság mértékét. A területi korlátozásokkal kapcsolatban elhangzott a vitában, hogy mindennek csak akkor van értelme, ha a jelenlegi infrastruktúra – mely erre rendelkezésre áll – lehet ővé teszi azt, hogy egyénenként nyilván lehessen tartani az ingatlant. A vitát követő szavazáson a törvényjavaslat általános vitára bocsátása mellett hat képviselő szavazott, ellenszavazat nem volt, míg öten tartózkodtak az általános vitára bocsátástól. Ú gy gondolom, ezek után bizottságunk nevében kérhetem azt, hogy a Parlament mielőbb vitassa meg és fogadja el a termőföldre vonatkozó törvényjavaslatot, ugyanis ez a vidéki ember számára – ahogy miniszter úr is elmondta – egy életforma, tehát nagyon várják már vidéken ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság jelezte, hogy munkamegosztó határozatot hozott, miszerint álláspontját két előadó ism erteti. Elsőként megadom a szót Pintér Józsefnek, a környezetvédelmi bizottság alelnökének és előadójának. Felszólaló: Pintér József, a környezetvédelmi bizottság előadója PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ké pviselőtársaim! Egyértelmű, hogy a környezetvédelmi bizottság rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a földtörvény vitája során sokféle szempont megvitatásra kerüljön. Éppen ezért is döntött úgy, hogy két előadóval szeretné a vitában vélemén yét, tapasztalatait hasznosítani. Az 1987. évi földről szóló törvény elsősorban a nagyüzemnek adott prioritást, emiatt nem alkalmas a tulajdonviszonyok rendezése során megváltozott átrendezés feladatainak végrehajtására. Nem alkalmas a piaci viszonyok közö tt lévő mezőgazdaság irányítására. A törvény végeredményben meghatározza a föld megszerzésére, megszerzésének tilalmára és a föld használatára vagy hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit a birtoktagok kialakítására. A környezetvédelmi bizottság szerint az onban – a bizottság kompetenciájába tartozóan – az a legfontosabb, hogy első alkalommal most történik a földminőség védelmének, a talajvédelemnek törvényben való megfogalmazása. Sem az 1987. évi törvényben, sem az azt megelőző földtörvényekben a talajvédel emről nem esett szó. Korábban talán nem is lett volna rá szükség, 1987ben már szükség lett volna rá, de – nem tudni, milyen meggondolásból – ezt a rendkívül fontos kérdést nem szabályozta a törvény. A talajvédelemmel kapcsolatos törvényi előírások célja e lsősorban az, hogy a föld termékenységét biztosítani kell. Biztosítani kell a minőség megóvását. Meg kell előzni a fizikai, biológiai és kémiai romlásokat. Ki kell küszöbölni az erózió, a víz, a szél által okozott károkat, és megfelelő beavatkozásokkal biz tosítani kell a földminőség és a föld termékenységének megóvását. A törvény meghatározza, hogy e tekintetben mi az állam feladata és mi a földhasználó feladata. Két alapvető, fontos feladatot határoz meg állami feladatként. Az egyik az, hogy a talaj minősé gi nyilvántartását végre kell hajtani, hogy tudjuk, milyen állapotban van most, s a későbbiek során ennek figyelése, mérése és ellenőrzése történjen meg, hogy a földhasználók tudjáke biztosítani azt az állapotot, ami valamikor volt. A földhasználók felada taként határozza meg a törvény, hogy az adott földterületen a körülményeknek megfelelő növénytermesztés történhessen, és ugyanúgy a környezeti, a domborzati és a földfekvési viszonyoknak megfelelő művelési mód legyen ezen a földterületen meghatározható.
