Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
549 többletbevételből il lik pénzt helyezni. Annál is inkább, mert feltehetően azért szerepelhet a privatizációs alapelvek között, hiszen a nemzeti kulturális alapról szóló törvény is megemlíti ezt a forrást, hogy tudniillik a privatizációs bevételből – ez a törvény még nem tesz k ülönbséget többletbevétel és bevétel között – származik a nemzeti kulturális alapnak az egyik bevétele. Mármost, a nemzeti kulturális alappal elég sok gondja volt a Szabad Demokraták Szövetségének akkor, amikor erről a törvényjavaslatról beszéltünk. Én csa k néhányat emelnék ki közülük. Az egyik a döntéshozatali mechanizmusra vonatkozik, hogy ugyanis a sokféle értéket eldöntendő kuratórium felállása nem tükrözi azt, ahányféle érték van. De többek között egy olyan kifogásunk is volt, amelyben feltételeztük, h ogy nem fog bejönni az a büntetőjárulék, amelyet kivetettek és amely a nemzeti kulturális alapnak az egyik forrását képezte volna. Ebben, sajnos, igazunk volt, mert a 700 millió helyett – feltehetően – csak 300 millió jött be. De ez is a kérdéshez tartozik már. Aztán azt gondoltuk, hogy talán a költségvetés többletekkel fog hozzájárulni a kiürülő kulturális alaphoz, de sajnos idén csak 132 millió jutott – hiába javasoltunk mi majdnem 4 milliárdot – az alap feltöltésére. Most tehát az a kérdésem, hogy jute ebből a privatizációs többletből a kulturális alapra? Nevezetesen, az első kérdés: vane és ha van, akkor mennyi a Vagyonpolitikai Irányelvekben körülírt privatizációs többletbevétel a 93as évben? Második kérdés: tekintettel arra, hogy a kulturális alapró l szóló törvényben előírt meghatározott mérték a Vagyonpolitikai Irányelvekben sem szerepel, kinek a javaslatára, milyen szervezet javaslatára határozza meg ezt a mértéket a Kormány, és mekkora ez a mérték? A harmadik: juttattake vagy készülneke juttatni a privatizációs többletből az alapnak és mekkora ez az összeg? Végül pedig: mennyi folyt be a kulturális járulékból és ezzel együtt összesen milyen nagyságú az alap rendelkezésére álló, a kultúra támogatására fordítható összeg? Köszönöm szépen. (Taps.) EL NÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Tamás miniszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter válasza SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, a Matáv, a magyar tel ekommunikációs piac privatizációja nagy jelentőségű dolog, és örülök, hogy képviselőtársam erre fölhívta a figyelmet. Ennek révén ugyanis Magyarországon néhány éven belül meg fog szűnni a sorban állás a telefóniában. Erre évtizedekig hiába vártunk, és Magy arország lesz a térség telefonközpontja, és ez biztonsági szempontból sem akármi. És az a fejlesztés, ami különféle jogcímeken, részben a részvényeladásokból, részben a koncessziós eladásokból, részben a Matáv tőkeemeléséből megérkezett, az valóban egészen elképesztő nagyságrendű, mert közelíti az 1 milliárd dollárt. De ez nem azt jelenti, hogy ez a költségvetés problémáit hivatott megoldani. Képviselőtársam olyan kérdést tett fel, amire a választ mindenki előre sejtheti, mert azt gondolom, e Házban nincs e gyetlen képviselő sem, aki nem juttatna szívesen minél többet arra a nemes célra, amit a kultúra jelent. De a realitásoktól nem lehet elrugaszkodni. A nemzeti kulturális alap meghatározó forrása a költségvetési támogatás és a kulturális járulék kell hogy l egyen. A lehetséges forrásként megjelölt privatizációs bevétel egyfelől nem stabil, mert piaci kategória. De különösen nem lehet tartós elem, hiszen ez egy rendkívüli bevétele – ha egyáltalán van – a költségvetésnek. Nem stabil ez a bevétel, mivel a készpé nzes bevételek alakulása függ a vagyon jellegétől, függ a kedvezményes technikák, az egzisztenciahitel, a lízing, a munkavállalói résztulajdonosi program igénybevételétől, és nem tartós elem azért sem, mert a privatizáció belátható időn belül véget fog érn i – reményeink szerint. Megjegyzem továbbá, hogy vannak olyan országok, amelyek egyáltalán nem használják fel a privatizációs bevételeket, sőt, kénytelenek befektetni a privatizáció érdekében. Ha jól tudom,
