Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda)
542 Tisztelt képviselő úr! A katonai jelenlétünk és a terület előírás szerinti használata valóban indokolja, hogy az erdő szakkezelését a Földművel ésügyi Minisztérium erdőrendészeti szolgálatának erdészeti üzemterve alapján ez év január 1jétől a minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Részvénytársasága végezze, amely egyszemélyes részvénytársaság, és az elgondolásunk az, ha a költségvetésünk megengedi, a területet bekerítjük a lehető legrövidebb időn belül. A kéréssel összefüggésben megvizsgáltuk a győri helyőrség többi gyakorló- és lőterének a sorsát és a lehetőségeit. Sajnos, sem a vízi gyakorlótér, valamint a helyőrségi lőtér sem nélkülözhető k honvédelmi szempontból, ezért ezeknek a használata sem adható át az önkormányzatnak. Azonban nem teljesen reménytelen a helyzet, mert az önkormányzatok kérésének, ha nem is teljes egészében a kérésnek megfelelően, de kismértékben eleget tudunk tenni, mer t az M1es autópálya és az M10es főközlekedési út között van egy terület, amely ingatlanból egy 84 ha nagyságú területet parkerdő kialakítása céljából – természetszerűen a törvényi előírások betartása alapján – vagy az önkormányzatnak, vagy az állami erdő gazdaságnak át tudunk adni. A vizsgálat lezárásról és a felajánlott terület kezelői jogának átadásáról mind az önkormányzatokat, mind pedig az ügyben eddig eljárt Bakó Lajos képviselő urat, valamint Kolozsvári Ernő urat, a megyei jogú város polgármesterét az ön kérdésének a beadása előtt írásban értesítettük. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő úr! Kérem a válaszom tudomásulvételét. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következik Pintér József Kisgazda képviselőtársunk, aki kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteréhez Mi lesz a magyar méhészet sorsa és mi a mézexporté? címmel. Az elhangzó kérdésre majd Kádár Béla miniszter úr adja meg a választ. Megadom a szót Pintér József képviselő úrnak. (14.50) Kérdés: Pintér József (Kisgazda) – a földművelésügyi miniszterhez, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteréhez – Mi lesz a magyar méhészet sorsa és mi a mézexporté? címmel PINTÉR JÓZSEF (Kisgazda) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Mi niszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A méhészettel kapcsolatos kérdés, amelyet fel kívánok vetni, azért kerül napirendre, mert egyedül vagyok vándorméhész az Országgyűlésben, és az ország különböző részeiből méhészektől panaszok érkeznek hozzám a méz ért ékesítésének és a méhészet helyzetének sorsát illetően. A helyzet úgy alakult, hogy valamikor, 15 évvel ezelőtt a Hungaronektár Méhészeti Vállalat több százezer akáccsemetét és magot értékesített a Kínai Népköztársaságnak, és a kínaiak abban a szélességi övben, ahol Magyarország fekszik, telepítették az akácot, sokkal nagyobb területen, mint Magyarországon található. Ma már viszonylag olcsón tudják az akácmézet forgalomba hozni. Igaz, ez az akácméz nem azonos a magyar akácmézzel, más a fermentumtartalma, m ás az aromája – de akácmézjelleggel kerül a piacokra, és a nyugati kereskedőket a kínaiak nagy mennyiségű akácmézzel árasztották el. Emiatt bizonyos mértékben piacot vesztettek a magyar méhészek, és nem tudták, nem tudják akácméztermésüket értékesíteni. Ez a piacvesztés azt jelenti, hogy csökken a méhészek bevétele, nyilvánvalóan a vándorlási kedv is csökken, és az ország különböző részein abbahagyták a méhészek a vándorlást, abbahagyták a mezőgazdasági területek látogatását. Ebből következően a legelők kih asználtsága is csökken. Ennek egyenes következménye az, hogy a méhészeket anyagi veszteség érte, és sokan, akik a méhészetük fejlesztésére hiteleket vettek fel, nem tudják ezeket visszafizetni a bevételek csökkenése miatt. Sokan méhészetük felszámolásával foglalkoznak… Legyen szabad miniszter úrnak néhány közgazdasági kérdést ezzel kapcsolatosan feltennem a méhészet és a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Megítélésem szerint, ha javul ez a helyzet, a magyar gazdaság fejlődését fogja elősegíteni, ugy anis ha a méhészek értékesíteni tudják az akácmézet, ami a méhészet bevételének nagy többségét teszi ki, akkor pénzügyi lehetőségük lesz
