Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - Kérdések: - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
536 Köszönö m. Az elhangzott kérdésekre dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Rögtön, elöljáróban szeretnék utalni arra, amit ön az én válas zom nélkül is pontosan tud, nevezetesen arra, hogy az ön és a képviselő asszony által előterjesztett önálló képviselői indítvány időbeli sorsa legkevésbé sem hozható összefüggésbe a Munkaügyi Minisztérium apparátusának munkájával, hiszen ez a Parlamenthez benyújtott, ismereteim szerint jelenleg több parlamenti bizottság előtt tárgyalatlanul álló önálló képviselői indítvány. Ami az érdemi részét illeti a kérdésfelvetésnek, nevezetesen a gyakornoki foglalkoztatásnak mint sajátos jegyekkel rendelkező aktív tám ogatási eszköznek a működtetése valóban hosszabb ideje foglalkoztatja minisztériumunkat. Mégpedig abban a gondolatkörben, hogy a pályakezdőket mint a munkanélkülieknek egy sajátos rétegét hogyan tudjuk leghamarabb a leghatékonyabb, aktív eszközökkel a munk aerőpiacon helyzetbe hozni, olyan helyzetbe hozni, ami a pályakezdést megkönnyíti, s rögtön a munka világába segítheti a tanulmányait befejező pályakezdőt. Nos, mint ön előtt is ismeretes, számos eszközt működtetünk jelenleg hatályos foglalkoztatási törvén yünkben, amely éppen ezt az alanyi kört célozza meg. Hiszen ha megnézi a foglalkoztatási törvényt, látható, hogy a pályakezdőket alkalmazó munkáltató igényelheti a munkabérnek a 100%át adott esetben, vagy pedig a munkabérnek és az ehhez kapcsolódó járulék oknak együttes összegében az 50%át. Tehát ezzel a bértámogatási formával tulajdonképpen jelen van a jelenlegi aktív foglalkoztatáspolitikánk a pályakezdők támogatásánál. Ugyancsak e körben említeném meg az Adj esélyt! mozgalmat, amely számtalan állásbörzé vel segítette a pályakezdőket annak érdekében, hogy mielőbb munkát találjanak. Vagy megemlíthetem az ön által is említett és jelen pillanatban a pártja által a Parlament elé küldött foglalkoztatási törvény módosítását, amely megjeleníti a pályakezdők válla lkozásának támogatását, mint új eszközt. Látható tehát, hogy rengeteg eszközt működtetünk jelenleg is. Hogy a gyakornoki foglalkoztatás, mint egy újabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz, miért nem jelent meg ebben a törvénymódosításban, ennek nagyon pró zai és egyszerű oka van: nem a jogi fantáziánk hiánya, még kevésbé jó szándékunk hiánya szab határt, hanem egész egyszerűen a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeink és az a pénzügyi tér, amelyet be tudunk mozogni ezekkel az eszközökkel. Természetesen fe lvállalhatunk egy olyan koncepciót, hogy jogi fantáziánkat szabadjára engedve gyártjuk az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket, a probléma csupán az lesz, hogy ettől a rendelkezésünkre álló és a foglalkoztatási alapban megjeleníthető pénz nem nő. Tehát semmi egyébről nem lenne szó, mint egy meghatározott pénzügyi keretnek nem öt aktív eszköz irányába való csatornázásáról, hanem 1015 irányba. Ami nem biztos, hogy jót tenne adott esetben annak a foglalkoztatáspolitikai elvnek és koncepciónak, amelyet ez a törvény módosításában is képvisel. Ezzel együtt is szeretnék utalni arra, hogy nem vetettük el, hiszen szakmailag pró és kontra rengeteg érv és ellenérv hangzik el a folyamatban levő egyeztetéseken a gyakornoki foglalkoztatással kapcsolatban. Jelen pilla natban az érdekegyeztető fórumokon, illetőleg a szociális partnerekkel folyik az a szakmai egyeztetés, amelynek – csak hogy érzékeltessem – az egyik legjelentősebb elvi kérdése az, hogy egy túlzott gyakornoki foglalkoztatási támogatás milyen negatív hatáso kat hordozhat magában, milyen irányba viheti el azt a munkáltatót, amely megkaphatja munkabértámogatásban a pályakezdő alkalmazása esetén akár a munkabér 100%át is, nem viszie el túlzottan abba az irányba, hogy azt is gyakornokként foglalkoztatná majd, akit egyébként felvenne, felvehetne rendes állásba.
