Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
524 aktuálpolitikai kérdések uralják a mezőgazdaság és egyáltalán az agrárágazat, úgymond, tulajdonszerkezet ét. Amit most siratunk – hogy kárpótlási törvénnyel a szövetkezetek kárpótlási jegyhez jutnak – , annak sajnálatos módon az a legnagyobb hibája, hogy ezek a kárpótlási jegyek nem hamar, nem már a számbavételnél kerültek a szövetkezetek kezelésébe. Akkor a v ertikális integráció – ahogy az jelenleg NyugatEurópában is van – , a földolgozó rendszer végig többségi magyar tulajdonba került volna az élelmiszerágazatban. A dánok, a hollandok, a németek mindmind ezt hozták létre. Nekünk még volt egy komparatív előn yünk a táblaméretek miatt, amit NyugatEurópa egyébként körülbelül a kétezres évek első 1020 évében fog elérni a tőkekoncentráció és a földkoncentráció által. A magam részéről azt tudom mondani, hogy tovább nem kritizálom a törvényjavaslatot, mert elveibe n egyik paragrafusa sem egyeztethető össze a korrekt megoldási javaslattal. Itt lehet jó szándékkal meg nagy hőbörgő szövegekkel, hogy mi 1 millió emberért hogy küzdünk, meg nem tudom, micsoda… Semmi jelentősége nincs. Hála istennek, sokkal bölcsebb a para sztságunk, és sokkal okosabb a mezőgazdasági értelmiség annál, hogy ilyen szavaknak fölüljön. Ha ez a fenyegetés tovább folyik, egy rendkívül súlyos katasztrófa állhat elő: végül ez az értelmiségi réteg megunja ezt a zöldbárózást meg nem tudom, mit, és mag ára hagyja, és kft. és másfajta tulajdoni formában kiválik. Vegyük tudomásul, hogy nekünk nemcsak vállalkozó parasztembereink vannak. Hisz ha már valamit tudunk mondani: nem tuulajdonosi szerkezetben volt az úgynevezett termelő típusú termelőszövetkezet. E z nem az ő hibájuk. Az igazi vállalkozó parasztember már a nyolcvanas években megjelent a mezőgazdasági integrációban. Jómagam is az voltam, és fóliáztam 91ig és bolgárkertészkedtem. Sajnálatos módon ezt a rendszert nem túl jól sikerült szabályoznunk. (12 .20) Azt javaslom Kormányunk távollévő szakminiszterének: higgye el, sokkal jobbat tennénk, ha ilyen koncepcionális kérdést nem aktuálpolitikai kérdésként kezelnénk. A kérdéskört meg kell oldani. Próbáljuk meg a legegyszerűbb megoldást. Módosításokkal nem javítható ez a törvény. Tisztelettel kérem, vonják vissza, mert az előterjesztés után az öreganyja se fog ráismerni; és egy képviselői ötletbörzével fejeződik be ennek a törvénynek a vitája. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Tisztelt Országgyűlés, az általános vitát elnapolom, a jövő héten folytatjuk. Tisztelt Országgyűlés! Idő hiányában a bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes vitáját a jövő héten kezdjük meg. A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Most soron következik a lakások és hely iségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést 15 277es számon kapták kézhez képviselőtársaim. A módosító javaslatokról együttes je lentés készült 15 413as számon. Először a bizottsági előadóknak adom meg a szót, és kérem képviselőtársaimat, lehetőség szerint röviden foglalják össze mondanivalójukat. Az ebédszünetig be kellene fejeznünk ezt a vitát. Kérdezem, az önkormányzati bizottsá g állíte előadót. (Nem jelentkezik senki.) Nem.
