Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
53 Az általános birtokrendezés, amelyet egyébként a háború előtt polgári tagosításnak neveztek, rendszerint a település területének átrendezésével, az úthálózat megváltoztatásával, vízrendezési munkálatokkal, meliorá cióval, erdősávok telepítésével jár, sok esetben a táj komplex átrendezését jelenti. Mindez természetesen a szükséges kártalanítások rendezését is magában foglalja, amelynek kérdésében a bíróság dönt. A polgári tagosítás költségeinek 20 – 50%át annak idején az állam viselte. Azt gondolom, nem szükséges bizonyítani, hogy a település területére kiterjedő átfogó rendezésnek jelenleg sem a szervezeti, sem a személyi, sem pedig a finanszírozási feltételei nincsenek meg. (11.00) Ezért javasoltuk átmeneti megoldásk ént az önkéntes földcserék végrehajtását, melynek koordinálásában a földhivatalok is szerepet kapnának. Tisztelt Országgyűlés! A földek hasznosítására és védelme körében a javaslat a földhasználók különböző kötelezettségeit szabályozza. A termőföld hasznos ításának általános kötelezettsége a termőföld művelési ágának megfelelő termeléssel való hasznosítását vagy a termőföldnek termőképes állapotban tartását jelenti. A föld használója maga döntheti el, hogy az őt terhelő hasznosítási kötelezettségnek csupán a talajvédelmi előírások betartásával vagy tényleges termelőtevékenységgel tesz eleget. A tervezet szerint az állam ez utóbbi esetben kártalanítás mellett elrendelheti a tényleges termelőtevékenység abbahagyását. A hasznosítási kötelezettségnek ezt az úgyne vezett felfüggesztését gazdasági szempontok indokolhatják. A javaslat fenntartja az úgynevezett ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás és újrahasznosítás szabályait. A földhasznosítás elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után, s a termő föld védelme érdekében a tervezet előzetes hatósági engedélyhez köti a termőföld e jellegének megváltoztatását, időleges vagy végleges más célú hasznosítását. Ezek a rendelkezések azt célozzák, hogy a termőföld csökkenésének szükségszerű folyamata ésszerű határok között maradjon. A hatósági engedélyezés rendszere mellett a termőföld védelmét szolgálja az egyszeri földvédelmi járulék fizetésének kötelezettsége is. Ez a kötelezettség akkor áll fenn, ha a termőföldet más célra hasznosítják, vagy annak minőségé ben kárt okoznak. Ez utóbbi esetben a földvédelmi járulékon kívül bírságot is fizetni kell. A termőföld mennyiségi védelmén túlmenően a javaslat első ízben foglalja össze törvényi szinten a talajvédelemre, vagyis a föld minőségének védelmére vonatkozó alap vető szabályokat. A talaj termékenységének és minőségének védelme, károsodásának megelőzése és elhárítása a FAO Talajcharta és az Európa Tanács Európai Talajcharta előírásainak megfelelően a tagországok kormányainak és a termőföld használóinak közös felada ta. Az állami felelősségre vonást az Európai Közösségek országaival aláírt társulási szerződésünk is előírja, és a környezet, így a termőföld minőségi változásainak követésére mérő, megfigyelő, információs rendszer működtetésére kötelez a hosszabb távon jelentkező káros hatások felismerése, megelőzése vagy megfordítása érdekében. A talajvédelem gyakorlata és felügyeleti rendszere jelenleg a jogi szabályozás hiányosságai miatt nem felel meg a nemzetközi kívánalmaknak. Ezért a javaslat az egységes jogi szab ályozás kereteit meghatározza és abba a hiányzó szakmai követelményrendszert, az állami földhasználói és hatósági feladatokat beépíti. Tisztelt Országgyűlés! Az állami tulajdonra és a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok körében a jav aslat lényegében átveszi a földről szóló 1987. évi I. törvény azon rendelkezéseit, amelyeknek a továbbélését átmenetileg biztosítani kell. A kezelői jog, ha már csak átmenetileg is, de ténylegesen létezik, mint az állami tulajdonjoghoz kapcsolódó járulékos intézmény. Ha a kincstári vagyontörvény elkészül, befejeződik az a törvényalkotási folyamat, amelynek egyik gyakori eredményeként a kezelői jog ténylegesen meg fog szűnni.
