Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉFALVAY GYULA, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
513 nagyon könnyen elképzelhető az, hogy akinek korábban mondjuk 1/1000 szavazata volt, az a továbbiakban nem fog 1/1000 s zavazatot birtokolni, hanem csupán 1/10 000 mennyiségű szavazatot. (11.20) Ebben az esetben – egészen nyilvánvalóan – az adott tulajdonos rendelkezési jogát csorbítottuk, és szerintem ma ennek, ebben a törvényben legalá bbis, nincsen meg az alkotmányos alapja. Elképzelhető lenne az, hogy oldódjék az egy tag – egy szavazat elve, de nem egy törvény által a tervezetre rákényszerítve, hanem a tulajdonosok alapszabályszerű döntése alapján. Tisztelt képviselőtársaim! Nem beszélte m minden kérdésről, amelyet fontosnak tartok a szövetkezetekkel kapcsolatban, csupán azokról, amelyek az adott törvénnyel kapcsolatban megemlíthetőek. Azt javaslom, hogy most ne fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot, és egy későbbi időpontban, az egész szöve tkezeti szektor újraszabályozására térjen majd vissza a magyar Országgyűlés, újragondolva, átgondolva a magyar szövetkezeti élet jövőjét. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket! (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Cséfalvay Gyulának, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Cséfalvay Gyula a KDNPképviselőcsoport nevében CSÉFALVAY GYULA, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedv es Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elöljáróban azzal a kérdéssel foglalkozzak, hogy miért is kell és miért szükséges a meglévő szövetkezeti törvényt módosítani. Ezt a kérdést már sok helyen vitatták különböző nézőpontból, voltak olyan vélemények, hogy ehhez nem szabad hozzányúlni, mert jó a szövetkezeti törvény. De ha alaposan megvizsgáljuk a körülményeket, rá kell jönnünk arra, hogy a meglévő szövetkezeti törvény akadályozza mindazokat a szabályokat, amelyek a II. számú törvényben elő voltak irányozva . Ezek végrehajtása a törvényben előírt időre nem történt meg, most pedig az I. számú törvény már nem teszi lehetővé az elmaradt szabályok végrehajtását. Az átmeneti II. számú törvény határidőkben írja elő a végrehajtást. A felvezetőben az általános szabál yokról szeretnék néhány szót szólni. Először is: az I. fejezetben a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok rendezésének egyik legfontosabb kérdése a vagyonnevesítés. Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni a 6. § a) pont szerint, aki 1991. január 1. napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek; a b) pont szerint, aki a törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetve annak örökösét. Ez a fejezet pontosan leírja az eljárás i szabályokat és azok módját. Néhány szót a termőföldre vonatkozó sajátos szabályokról. A kárpótlási törvénnyel párhuzamosan a tagi részaránytulajdon sorsáról intézkedik az aranykoronaérték figyelembevételével, vagyis ez az értékmérője a termőföld minőség ének és mennyiségének. Az érdekegyeztető fórum megalakítását, szerepét, működését és funkcióját is előírja. A földalapok kijelölését kárpótlási, árverési célra, valamint a részaránytulajdont, a kijelölt táblák adatainak az ingatlannyilvántartás adataival való megegyezését a helyszínen ellenőrzi, érvényesíti a föld minőségében és a művelési ágban bekövetkezett, gazdálkodószerv által be nem jelentett változásokat. A II. fejezet a szervezeti változások átmeneti szabályai: egyesülés, szétválás, átalakulás és m egszűnés. Ez a fejezet pontosan meghatározza az egyes szabályok határidőre történő megvalósítását, a tagok, a kívülállók, a szövetkezet sorsát és annak jövőjét. Hogy az
