Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
503 Egyetértek viszont a törvényjavaslatban megfogalmazott elképzeléssel, hogy ezt biztosítani kell a stratégiai döntésekben. Tisztelt képviselőtársaim! A törvényjavaslatban találhatók még kisebb jelentőségű módosítási szabályok is, amelyek a h atályos szabályozást kívánják kiegészíteni és pontosítani, a törvény alapelveinek a sérelme nélkül. Ha csak emiatt kellene a szövetkezeti törvényhez hozzányúlni, akkor én magam sem javasolnám, hogy ebben a jogalkotási hajrában ezekkel a kérdésekkel foglalk ozzunk. A törvény módosítására azonban elsősorban nem ezek miatt van szükség, hanem mindazon okokból, amit előzőleg már én is kifejtettem és mások is. Ez esetben viszont a célszerűségi szempontok úgy diktálják, hogy ha a szövetkezeti törvényt amúgy is módo sítani kell, akkor ennek a módosításnak részévé váljanak ezek a kisebb jelentőségű pontosítások is. Képviselőcsoportunk az előterjesztett törvényjavaslatot fontosnak, időszerűnek tartja, ezért javasoljuk annak megvitatását.Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) E LNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Géczi József Alajos képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjától. Felszólaló: Dr. Géczi József Alajos az MSZPképviselőcsoport nevében GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) Tisztlet Ház! Tiszt elt Elnök Úr! "A szövetkezetek tagjai kapják vissza tulajdonosi jogaikat, maguk dönthessenek a szövetkezeti vagyon működtetésének módjáról, érvényesüljön az önkéntesség elve, akár a tulajdonrész kivitelének lehetőségéig. A szövetkezeti önállóság kizárja a közvetlen állami beavatkozást." Sajnos, én nem voltam abban a helyzetben, hogy tanulmányozhassam a KBiratokat, ezért egy olyan 1989. augusztusi dokumentumból idéztem, ami nyilvánosan megjelent, és amit azok az emberek fogalmaztak meg, akik létrehozták a S zocialista Pártot. Azon a gyűlésen, a reformkörök budapesti tanácskozásán egyébként Németh Miklós és Horn Gyula is megjelent. Ezt csak azért szeretném mondani, mert volt szerencsém tegnap Dorozsmáról figyelni a napirend előtti "műsort" a Parlamentben, s sz ámomra az adta a végső érvet, hogy úgy beszéljek ma a szövetkezeti törvény módosításáról, ahogy beszélni fogok. Ugyanis, ha még mindig ott tart a Parlament, hogy most fedezik fel egyesek, hogy 1988 – 1989ben válság volt – és az akkori leendő szocialisták is ezt mondták – , akkor nem szabad meghozni ilyen alapvető törvényeket, mint ez. Mondhatnám azt, hogy még Grósz Károly is előbbre tartott ennél, mert 1988 áprilisában ő is kijelentette, hogy válság van. De ennél előbbre tartott az az egyetlen orosz bolsevik: Buharin is, akinél egyedül találtam olyan fogalmat, hogy "a parasztság szeretete". Buharin azt mondta, amikor Sztálin nekiindult a kolhozosításnak, hogy aki így megy neki a parasztságnak, az olyan modellt hoz létre, amely zsákutcára van ítélve, és előbbu tóbb össze fog omlani. Ez azt mutatja tehát, hogy nem ezekről az alapkérdésekről kellene már vitatkoznunk, hiszen azért bukott meg a régi rendszer, mert modernizációs zsákutcának bizonyult. Mi azonban naivak voltunk 1989 – 90 tájékán. Előszö r azt hittük, hogy a kampánylázzal elmúlik majd a túlfűtött politizálás, a zöldbárózás, a fellazuló szövetkezetek visszaminősítése sztalinista kolhozzá, és többen elkövették a rendszerváltás örömével való visszaélés tényállását is, az érzelemlovaglást – hi szen hogyne örültek volna azok az idős emberek, akik megérték azt a kort, hogy megbukott az a rendszer, amely elvette tőlük a tulajdonukat. A kormányalakítás első hónapjaiban vártuk a koalíció agrárpolitikáját, az átfogó agrártörvényeket. Ehelyett jöttek a rémhírek a koalíción belüli feszültségekről, arról, hogy itt egy abszolút reprivatizáció lesz, vagy pedig ki tudja, hogy mi. Ezután az agrártörvények és a szövetkezeti átalakulási törvények helyett megérkezett a kárpótlási törvény, annak is első változata , ami nem szólt
