Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 1. kedd, tavaszi ülésszak 8. nap (365.) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSA ANDRÁS, a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
501 Köszönöm szépen. Következik Kósa András képviselő úr, a kisgazdapárti képviselőcsoport vezérszónoka. Felszólaló: Kósa András a Kisgazdaképviselőcsoport nevében KÓSA ANDRÁS, a Kisgazdaképviselőcsoport vezérszónoka: Elnök Úr! Tiszelt Ház! Tiszelt Képviselőtársaim! Az Egyesült Kisgazdapárt nevében a következő megjegyzést kívánom fűzni az előttünk lévő törvényjavaslathoz. Először is szeretném megelégedésemet kifejezni, hogy ez a törvényjavaslat végül is, ha közvetlenül a ciklus lezárása előtt is, de mégiscsak az Országgyűlés elé került. Megítélésem szerint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény, valamint az átmeneti szabályokat megállapító 1992. II. törvény bizonyos rendelkezéseinek a végrehajtása igen nagy feszültséget ok ozott a szövetkezetek körében. Ha e törvényjavaslattal semmi mást nem teszünk, csak annyit, hogy ezt a felgyülemlett feszültséget részben levezetjük, már megérte ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ez a válaszom azoknak, akik az újságok hasábjain, a televízió é s a rádió adásaiban hónapok óta azt hajtogatják, hogy az említett szövetkezeti törvények hatálybalépése óta kevés idő telt el, és ezért szükségtelen, sőt káros ezeknek a módosítása. Nem értek egyet tehát az agrárérdekképviselet többségének és némely ellen zéki párt képviselőinek azon véleményével, hogy ezt egy későbbi időben kellene megtennünk, ráérünk erre. Az egyik legélesebben felvetődő problémakör a kívülálló üzletrésztulajdonosok viszonya a szövetkezeti vagyonhoz, részvételük hiánya a gazdasági döntés ek meghozatalában. A kívülálló üzletrésztulajdonos joggal mondja: ott van benn a vagyonom a szövetkezetben, s ugyanakkor nincs érdemi beleszólási jogom abba, hogy ezt a vagyont hogyan működteti. Az üzletrészem után osztalékot nem kapok, ugyanakkor a gazdá lkodás veszteségeinek fedezetére az én üzletrésztőkémet is felhasználják. Ha még várok egykét évig, a szövetkezet teljes egészében feléli vagy felélheti a vagyonomat. A kívülálló üzletrésztulajdonos nyilvánvalóan igazsá gtalannak tartja ezt a helyzetet, és úgy ítéli meg, hogy a tulajdonhoz fűződő rendelkezési jogát korlátozzák. Nyilván igaza van a kívülálló üzlerésztulajdonosnak akkor, amikor a döntések meghozatalába érdemi beleszólást követel? Nincs igaza akkor, amikor azt mondja, ha nem engedtek a vagyon működtetésének kérdésébe beleszólni, akkor vegyétek meg az üzletrészemet akár készpénzért, akár eszközért cserébe? Feltétlenül igaza van. De vizsgáljuk meg ugyanezt a kérdést a másik oldalról is. Mit mond a szövetkezeti tag? A szavazati jog minden szervezetben a tagsági jogok legerősebbike. Ha ezt a jogot egy kívülálló is gyakorolhatja, akkor miben különbözik a tagoktól? Ez esetben vane értelme különbséget tenni tag és nem tag között? Hogyan lehet jogilag definiálni a t agi jogokkal fel nem ruházott tagot? A maga szempontjából a szövetkezeti tagnak is igaza van. Megítélésünk szerint ez az ellentmondás csak azon az úton oldható fel, amelyiken a kormányzat már elindult. Egyrészt azoknak a kívülálló üzletrésztulajdonosoknak , akik tagi jogokat kívánnak maguknak szerezni, lehetővé kell tenni, hogy egyoldalú jognyilatkozattal a szövetkezet tagjaivá válhassanak. Feltéve természetesen, hogy a taggal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek megfelelnek. Ha pedig a kívülálló üzletrésztulajdonos nem akar tag lenni, vagy a szövetkezet valamely oknál fogva nem kívánja tagként befogadni, akkor lehetővé kell tenni, hogy a kívülálló üzletrésztulajdonos a őt megillető vagyonrészhez készpénzben vagy természetben, eszközökben hozzáj uthasson. Ehhez persze az is szükséges, hogy a gazdasági szabályozók kellően vonzóvá tegyék a szövetkezeti üzletrész felvásárlását. Ki kell dolgozni az üzletrészforgalom gyorsításának, átláthatóságának közgazdasági eszközeit, mégpedig olyan módon, hogy a k ülső üzletrészek fokozatosan a vagyont ténylegesen működtetők kezébe kerüljenek. Az ehhez szükséges jogalkotási folyamat már múlt évben, az adójogszabályok ez
