Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
50 Tisztelt Országgyűlés! A termőföldtörvény expozéját röviden a következőkben szeret ném a tisztelt Országgyűlés elé terjeszteni. A rendszerváltást, a tulajdonviszonyok átalakításának folyamatát megvalósító alapvető törvények szinte mindegyike tartalmazott a földre vonatkozó rendelkezéseket. E törvények közül egyeseket a közvélemény, a saj tó nemegyszer földtörvényként kezelt, mivel kiemelten, jól elkülöníthető módon juttatták kifejezésre a föld tulajdonlásának megváltozott prioritásait, a nagyüzemi struktúrák lebontásának folyamatát, a tulajdoni sérelmek részleges orvoslásán keresztül a sza bad rendelkezésű magántulajdon visszaállításának szándékát. A földdel kapcsolatos jogi szabályozás ily módon akarvaakaratlanul is a társadalom érdeklődésének homlokterébe került, igazolva azt a régóta gyanított tételt, amely szerint a földek tulajdoni, ha sználati viszonyainak alakítása az egyik legátpolitizáltabb területe azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyek szabályozását minden politikai rendszer kiemelt súllyal kezel. A tulajdoni viszonyok átalakításával érintett vagyontárgyaknak csupán egyike a te rmőföld. A termőföld azonban korlátozott mértékben áll rendelkezésre, nem szaporítható, és mint ilyen, monopolizálható is. Ezzel függ össze értékmegőrző tulajdonsága, melynek révén a vagyontárgyak közül kiemelkedik és fokozott érdeklődés, felfokozott társa dalmi érzékenység kísér valamennyi olyan kísérletet, amely tulajdoni, használati viszonyaink szabályozására irányul. Ennek az érdeklődésnek voltunk az elmúlt időszakban tanúi, amikor a törvényjavaslat előkészítésének már korai fázisaiban is szenvedélyes vi ták csaptak össze a törvény egyes rendelkezései felett, jóllehet akkori formájukban azok még nem elhatározott kormányzati szándékot, az érdekeltekkel még nem egyeztetett, nyers tervezeteket jelentettek. A törvény előkészítése során figyelembe vettünk minde n olyan véleményt, amely szakmai szempontból értékelhető. A vélemények nem kevés részét azonban a fokozott érzelmi töltet, a puszta indulat motiválta, amellyel szakmailag nemigen lehetett mit kezdeni. A tulajdoni viszonyok átalakítása ettől függetlenül men t a maga útján, és mára elérte azt a fokot, amikor a földtörvény kidolgozása a konszenzusra képtelen, előzetes viták ellenére időszerűvé vált. Amíg 1990ben az ország 8,2 millió hektár termőföldterületének mintegy 27%a állami tulajdonban, 42%a szövetkeze ti tulajdonban, 24%a a szövetkezeti tag egyéni tulajdonában, 7%a pedig más magánszemélyek tulajdonában állt, addig mára a magántulajdon aránya legalább 7080%ra nőtt. A tulajdoni változások adminisztrálása, bejegyzése még hosszú ideig eltart, a magántul ajdon arányának növekedése azonban folyamattá vált. Az átalakítás jelenlegi feszültségi fokára most már ráépülhet egy olyan törvény, amely a földforgalmat, a termőföldek használatának, hasznosításának, védelmének, a termőtalaj védelmének alapjait lefekteti , és a jelen körülmények között keretet biztosít az optimális mértékű földbirtok létrejöttét elősegítő megegyezésekhez addig is, amíg a versenyképes mezőgazdasági földbirtokok kialakításához szükséges anyagi, szervezeti, személyi feltételek megteremtődnek. Tisztelt Országgyűlés! E bevezető gondolatokkal terjesztem a termőföldről szóló törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé. Engedjék meg, hogy e terjedelmes törvényjavaslat néhány részletét a szabályozás mögöttes indokainak felvázolásával mutassam be. A Kormány javaslata szerint a törvény hatálya csak a termőföldre terjedne ki és nem általában az ország területén levő valamennyi földre. A korábbi földtörvény ugyan az ország teljes földterületét szabályozási körébe vonta, ez azonban nem volt több puszta deklaráci ónál, mivel rendelkezéseinek túlnyomó többsége ténylegesen csak a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földekre vonatkozott. Ehhez képest jelentéktelen arányban bukkantak fel a még hatályos földtörvény eredeti szövegében a beépített és a beépítetlen é pítési telkek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó korlátozások, melyek mára időszerűtlenné váltak. A földtörvény külön fejezete foglalta össze az állami tulajdonú ingatlanok, tehát a nem tipikusan termőföldek kezelői jogára vonatkozó rendelkezéseket. E z utóbbiakat azonban a termőföldre
