Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 8. kedd, tavaszi ülésszak 2. nap (359.) - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (MIÉP) - ELNÖK (Szabad György): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
47 Én a tegnapi napon láthattam először azt a harminc törvénytervezetet – egy dokumentumértékű papíron – , amelyen a kormányzat felsorolja azt a harminc törvényt, amelyet a hátralévő kétkét és fél hónapban kíván a Parlament elé hozni. Azok a törvény ek – most persze nem beszélek a földtörvényről és a szövetkezeti törvény módosításáról, mert azok valószínűleg a Ház elé kerülnek – nincsenek a felsorolt harminc törvény között. Mintegy három héttel ezelőtt Szabó János földművelésügyi miniszter úr a Nap TVben nyilatkozott – megpróbálom szó szerint idézni – , ő azt mondta egy kérdésre, az a legtermészetesebb, hogy a földtörvény a vőlegény, a szövetkezeti törvény módosítása a menyasszony, és a násznép – most újra elsorolhatom – az erdőtörvény, az erdőbirtokos sági, a legelőbirtokossági, a természetvédelmi, a vadászati és így tovább törvények a Parlament elé kerülnek. Nos, most már bizton láthatjuk, hogy az erdőtörvény és az erdőbirtokossági törvény nem kerül a Parlament elé. Miért is probléma ez? Azt hiszem, ön ök is nagyon jól tudják, különösen azok a képviselőtársaim, akiknek a választókerületében sok a település, sok a falu, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás is fontos, hogy az új erdőtulajdonosok nem tudnak tulajdonba kerülni. Az erdő egy sajátos ökosziszté ma, az erdő kezelése, gondozása, művelése nagyon fontos szakmai szempontok szerint és előírások szerint folytatódhat. Magyarországon a magánerdőgazdálkodás nem tradicionális gazdálkodás, miközben természetesen voltak magánerdők, és ezeket a magánerdőket, különösen a Vas megyei vend vidéken nagyon szépen kezelték, gondozták az emberek. A földhivatalok egészen addig, amíg az erdőtörvény, de még inkább az erdőbirtokossági törvény nem jelenik meg, az a törvény, amely a magánerdők kezelésének modelljét adja, az új erdőtulajdonosok erdeit nem jegyzik be. Mondhatnók persze erre azt mi, laikusok vagy önök, akik nem erdészek – én az vagyok – , mondhatnák azt természetesen, hogy az erdő eláll ott persze még egy fél évig, ha nem hozzuk most meg ezeket a törvényeket. De hát ez természetesen nem így van, különösen azért, mert ha a fiatal erdőfelújításoknál az ápolás, az erdő gondozása elmarad, akkor ez tízhúszharmincötven évig, akár összességében az erdő minőségi állapotára kihatással van. Ezen túlmenően nem tudom, hog y önök közül valakit, képviselőtársaim, keresteke meg fogadóórájukon kérdésekkel új erdőtulajdonosok, hogy ha már egyszer visszakaptam és visszalicitáltam az erdőmet, miért nem mehetek bele, miért nem szedhetem ki a száradékot, miért nem vihetem haza a té li tüzelőmet – és így tovább, és így tovább… Én ezekre a kérdésekre erdészként nem tudok igazából egzakt választ adni. Túl ezen pedig, ugye a szegény embert, sajnos, az ág is húzza, december végén nagyon komoly mennyiségű hó leesett a Dunántúlon, NyugatDu nántúlon. Választókerületemben, az Őrségben és a vend vidéken fiatal, rudas korú erdeifenyőállományok egyhektáros, kéthektáros foltokban teljesen összetörtek. Értetlenül áll mindenki az eset előtt, mert a volt tulajdonos már nem mehet be, az új tulajdonos még nem mehet be, miközben, ha a tavaszi vegetáció beindul, az elsődleges károsítók – talán tudják, talán nem, az erdei fenyő a legsérülékenyebb fafajok egyike – olyan pusztítást okozhatnak, hogy száz hektárszámra száradhatnak ki százkétszázháromszáz he ktáros erdőtömbök. Nincsenek illúzióim. Mégis tisztelettel arra kérem önöket, nagyon gondolják meg a dolgot. Meggyőződésem, hogy a Dunántúlon az új földtulajdonosok közel fele erdőtulajdonos is, tehát nem az erdész szakmánk nevében beszélek itt. Nagyon gon dolják meg, hogy ezt a két törvényt mennyire fontos lenne az Országgyűlés elé hozni. A két törvénytervezet készen van, véleményem szerint ezek kizárólag szakmai törvények, nem is rossz törvénytervezetek. Azt hiszem, el tudnánk fogadni a hátralévő két hónap ban kéthárom tárgyalási napon. Amennyiben nem hozzák az Országgyűlés elé, a felelősség, tisztelt Kormány, az önöké, tisztelt koalíció, az önöké, mi ezért semmi felelősséget nem tudunk vállalni. Abban azonban biztos vagyok, hogy a következő kormányzat lesz olyan bölcs, hogy az első törvények között veszi elő ezeket a nagyon fontos törvényeket. Köszönöm. (Taps.) Bejelentés petíciók benyújtásáról
