Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
425 A további, körülbelül 200000 földtulajdonosnak a földön kívül gyakorlatilag semmije sincsen. Szerencsére – híreink szerint – az Alföldön egyre gyakoribb, hogy bérelt területeken jól működő gazdaságok jönnek létre. Mindez egyszersmind azt is világosan jelzi, hogy Magyarországon a tulajdon és a földhasználat sokfelé máris elvált vagy elválni készül. Minderre nekünk is fel kell figyelnünk és a földtörvény haszonbérletfizetési fejezetében helyet kellene adni annak a lehetőségnek, hogy annál a 400000 hanál, amely az állami gazdaságok jogutódjának tulajdonában marad, az ÁVÜ eltekint a bérleti díjtól, h ogy ezzel segítse az új tulajdonosok megerősödését, gazdálkodását. Ezzel az intézkedéssel egyben a bérleti díjak is leszoríthatóak lennének, a bérlő magánvállalkozó is kevesebb díjat fizetne, illetve a tulajdonos is alacsonyabb bérleti díjat kérne, ha látn á, hogy az államtól ingyen lehet földet bérelni. (Dr. Lakos László tapsol.) Mindez a kárpótolt tulajdonosokra serkentőleg hatna, mert így vagy megválnának földjeiktől, vagy komolyan kezdenének gazdálkodni. A mondottakból következően a földbirtok aranykoron a szerinti korlátozása esetén el kell hagyni az 5. § 4. pontját. Pontosítani kell a 13. § erdőkre vonatkozó megállapítását is. A fafajonkénti átlagos vágási kor szerint kell maximálini a bérleti idő hosszát. Ugyane paragrafusnál kellene az elbirtoklással k apcsolatos határidőkkel együtt visszahozni a szántóknál a haszonbér régi, jól bevált időtartamát, a 32 évet, nemcsak a hagyománytisztelet miatt, hanem amiatt is, hogy bizonyos objektumok ilyen időtávon üzemeltethetők gazdaságosan. Népünk általános óhajának megfelelően, a bérletszerzés lehetőségéből is ki kell zárni a külföldieket, az idegen tulajdonban lévő gazdasági társaságokat és szövetkezeteket is. A cuius regio, eius religio elve ugyanis úgy módosult az elmúlt másfél században, hogy a religio helyére a regnum szó került, és a sokat idézett elvet ma úgy kell magyarra fordítani, hogy "akié a föld, azé az ország". Kivételt legfeljebb a diktatúra által elüldözött, külföldre menekült, magyar nemzetiségű hazánkfiaival lehetne tenni, illetve méltányos volna te nni. A 14. §ban meghatározott tízéves bérleti időtartam mellett különben sem lehet normális földhasználatra berendezkedni. Vigyázni kell azonban, hogy a más törvényekben, például a gazdasági társaságok működését szabályozókban ne lehessen kiskapukat talál ni a vásárlási tilalom kijátszására. Mindenképpen bevezetendőnek tartjuk a tanyagazdaság fogalmát, és ezzel együtt oldani kellene a 6000 m2es tanyagazdaságot. Minden hozzáértő tudja ugyanis, hogy egy valamirevaló családi gazdaság tanyája nem fér el 6000 m 2en. A földvédelmi bírságnál – az 54§, illetve az ezekhez tartozó mellékleteknél – oda kellene írni, hogy évenként fizetendő, vagy csak egyszeri bírságról vane szó. A földvédelmi járulék és a talajvédelmi bírság mértékét búzamennyiségben célszerű megadni , amelyet a mindenkor érvényes tőzsdei árfolyamon kellene forintban megállapítva felértékelni. A jelenlegi formában az infláció miatt kezelhetetlenné vagy gyakran módosítandóvá válik a törvény melléklete. A törvényjavaslat többi fejezetével, illetőleg para grafusaival egyet lehet érteni, szakmailag jól kidolgozottak, megalapozottak. A következőkben ezért egy leendő földvédelmi törvény szellemét és létjogosultságát erősítendő, a földhasználattal és földvédelemmel kapcsolatban tennék néhány általános megjegyzé st. A termőföld kimerülésének és pusztulásának közismerten egyik legfőbb oka a nem megfelelő és kellően nem ellenőrzött földhasználat. A jelenlegi gyakorlat ugyanis nem veszi figyelembe a talaj teherbírását, eltartóképességét és a földnek mint erőforrásnak a korlátait, valamint térbeli különbözőségeit. A mezőgazdasági területek és a környezeti erőforrások pusztulása világszerte súlyos probléma. A termelés növelését a talaj, valamint a vízerőforrások védelmét szolgáló technológiák ma már rendelkezésre állna k, de széles körben még nem kellően ismertek, illetve általánosan még nem terjedtek el.
