Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUTRUCZ KATALIN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
40 A saját javaslatain kívül, amelyek természetszerűleg támogatottak, az alkotmányügyi bizottság ez idáig összesen két módosító indítványt támogat, a többit nem támogatta. A nem támogatottsághoz csak annyit hadd jegyezzek meg, hogy ebben a viszonylag nagyszámú módosító javaslatban majdnem 20 olyan javaslat van, amelyet az alkotmányügyi bizottság azért ne m támogatott, mert olyan büntetésitételmódosítást javasoltak, amely büntetési tétel a Büntető Törvénykönyvben nem létezik. Az alkotmányügyi bizottság számos módosító indítványa arra irányul, hogy a törvény megfogalmazását pontosabbá tegye, tehát nem tér e l az eredeti koncepciótól, csak pontosítást tartalmaz, ezekre én éppen ezért, meg azért, mert írásban itt van, nem térnék ki. Engedtessék meg nekem azonban, hogy egykét indítványra mégiscsak kitérjek. Az egyik indítványa az alkotmányügyi bizottságnak arra vonatkozik, hogy az üzleti titok megsértése nevű bűncselekménynél eredményként ne a kár hanem a vagyoni hátrány szerepeljen a tényállásban. A kár ugyanis a büntető jogban csak a vagyonban okozott értékcsökkenés, és nem tartalmazza az elmaradt hasznot. Enn él a bűncselekménynél azonban a tipikus eredmény, amely a különböző vállalkozókat rettenetesen károsíthatja, éppen az elmaradt haszon, ezért az alkotmányügyi bizottság ezt a fogalmat határozza meg eredményként, amely – mondom – tipikusan előforduló. A mási k módosító indítvány a számítógépes csalásra vonatkozott. Az eredeti kormányjavaslat szerint akkor lett volna büntetendő a számítógépes csalás, hogyha azt jogtalan haszonszerzés végett és kárt okozva követik el. Ugyanakkor ez a két dolog egymástól elválhat . Lehet, hogy jogtalan haszonszerzés végett cselekszenek, de nem okoznak kárt, és nem is alkalmas igazán károkozásra. De ennél fontosabb a másik, hogy hiányzik a jogtalan haszonszerzési célzat, mert egészen egyszerűen csak azért avatkoznak bele a műveletek be, hogy másnak ártsanak, kárt okozzanak, akkor nem lenne megállapítható a bűncselekmény. Ezért az alkotmányügyi bizottság ezt a két részt különválasztotta, és így büntetendő a számítógépes csalás akkor is, hogyha jogtalan haszonszerzés végett, de károkozá s nélkül, meg akkor is, ha kárt okozva, de jogtalan haszonszerzés végett követik el, és akkor is, ha jogtalan haszonszerzés végett kárt okozva követik el. Tehát minden lehetséges variációra kiterjesztettük a büntetendőséget. A következő érdemi módosítás: e z a pénzmosás nevű bűncselekményt jelenti. A pénzmosás megfogalmazása az alkotmányügyi bizottság véleménye szerint nehézkes volt, nehezen értelmezhető, nehezen alkalmazható. Ezért az alkotmányügyi bizottság pontosan meghatározta azokat a bűncselekményeket, amelyekből származó anyagi javakra a pénzmosást el lehet követni. A pénzmosásnak a lényege az, hogy valamilyen bűncselekménnyel különböző anyagi javakhoz jut az elkövető, és azt egy látszólag legálisnak tűnő tevékenység keretében tisztára mossa. Mi pontos an meghatároztuk azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyekkel kapcsolatban a pénzmosás elkövethető. A negyedik és egyúttal az utolsó pont, amiről néhány szót szeretnék szólni, azért fontos, mert első látásra, ha valaki nem ismeri a Btk. rendszerét, akk or félreértésekre adhat alkalmat. Az eredeti kormányjavaslatban szerepel jó néhány tényállás az úgynevezett gazdasági vesztegetéssel kapcsolatban. Az alkotmányügyi bizottság azt javasolja, hogy ezek a tényállások maradjanak el. Ez a felületes szemlélő szám ára azt a látszatot kelthetné, hogy ezzel az alkotmányügyi bizottság pont a vesztegetés körében – ami egy meglehetősen neuralgikus pont – csökkenti a büntetőjogi felelősséget, holott pont fordítva áll a helyzet. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat az á ltalános vitában általam elmondottakra, hogy jelenleg a vesztegetés egy más fejezetben van elhelyezve: van hivatali vesztegetés, és van minden más, ami gazdasági is, meg más típusú vesztegetés is. Ha abból a vesztegetésrészből otthagyjuk a hivatali veszteg etést, kiemeljük a gazdaságit és külön
