Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
364 tranzitországnak minket. Többet kell azonban tenni annak megakadályozására, hogy a szervezett bűnözés ne erősödhessék tovább, a gazdasá gi maffiák ne szerezhessenek politikai pozíciókat – mint ahogy aktuális példákat hallunk nap mint nap – , a fehérgalléros bűnözés ne szőhesse át az államapparátust, hálója ne fonhassa be a jogállamiság amúgy is nehezen megtisztuló intézményeit. (12.50) A pé nzmosodák világának törvényes átvilágítása előbbutóbb úgyis elkerülhetetlenné válik. Tisztelt Országgyűlés! Egy pártsemleges rendőrség csak magas színvonalú szervezettséggel lehet olyan szakmai erő – és a szakmait húzom alá – , amelyet bizalommal és nem fe nntartással kezel a lakosság, amely mind kézzelfoghatóbb eredményekkel garantálja személy- és vagyonbiztonságát, javuló közérzetét. Szakmai erőre vágyunk és nem politikai erőre, olyan szakmai erőre, mely képes visszaadni az állampolgárok jó biztonságérzeté t, ami nélkül nincs jó közérzet ebben az országban. Ezért támogatom a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm szíves türelmüket! (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Sarkadiné dr. Lukovics Éva képviselőnőn ek. (Szabad Demokraták Szövetsége.) Felszólaló: Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva (SZDSZ) SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engem, mint az állam egy polgárát, s jelen esetben egy speciális helyzetben lévő polgárát, aki képviselő vagyok, a rendőrségi törvénytervezet tárgyalása kapcsán a legjobban az érdekel: mennyiben szolgálja a tervezet a közbiztonságot, a lakosság igényeit. Amikor áttanulmányoztam ezt az igen terjedelmes, 105 szakaszból álló szöveget, kiemelten ebből a szempont ból vizsgáltam meg, és most is csak ezekről a vonatkozásokról szeretnék beszélni. Teszem ezt azért is, mert kétségtelen tény – erre a belügyminiszter úr, most már miniszterelnök úr is utalt expozéjában – , a bűnözés kényszerű velejárója a mai világunknak. B iztató számomra, hogy a bűncselekmények 10%kal csökkentek. Ugyanakkor döbbenetes számomra, hogy évente körülbelül 300 embert ölnek meg. Egészen pontosan 92ben 302, 1993ban pedig 297 emberölés történt. S ami az egyik legszomorúbb dolog, hogy az elmúlt év ben 23%kal emelkedett a gyermekek elleni bűnelkövetések száma. A rendőrség az állami szervezeti rendszerben talán a legellentmondásosabb helyzetben van. Két olyan alapvető elvárásnak kell ugyanis egyszerre megfelelnie, amellyel semmiképpen sem egyszerű me gbirkózni. Demokratikus körülmények között szolgálnia kell egyrészt a közbiztonságot és a köznyugalmat, ugyanakkor úgy kell tegye ezt, hogy a lakosok ne érezzék és tapasztalják, hogy léptennyomon figyelik és ellenőrzik őket. Legalább annyi emberrel találk oztam, aki úgy vélekedett, nem tud annyi rendőrt elképzelni, aki neki sok lenne, mert akkor érzi biztonságban magát, de legalább annyival, aki úgy vélekedik, őt zavarja, hogy az állam rajta tartja, tarthatja a szemét, feltartóztathatja, kérdezősködhet. Ezt a kettős követelményt egyszerre egyetlen dolog garantálhatja: ha törvény, s nem más szintű jogszabály, pontosan körülírja és meghatározza, mik a rendőrség és ezen belül a rendőr jogai és kötelezettségei, és mik az állampolgár jogai és kötelezettségei is a rendőrség irányában. A tervezet teljes terjedelmét tekintve a fentiek taglalása nem foglal el túlzottan sok helyet. Utalok itt mindjárt az 1. szakaszra, amely a rendőrség feladatait tartalmazza. A felsoroláson túl van itt egy bűvös k) pont, amely szerint "elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat". Ez nem más, mint egy gumiparagrafus, és engem legjobban a munkaköri leírások rendszerint utolsó mondatára emlékeztet, amely szerint a munkavállaló sok egyéb feladatán túl el kell, hogy végezzen mindent, amivel a munkáltató megbízza. Meglátásom szerint egy ilyen általános, túl nagyvonalú megfogalmazásnak nem lehet helye egy demokratikus állam rendőrségi törvényében. Nincs benne ugyanis még az sem, ki állapíthatja meg az úgynevezett "egyéb" feladatokat és m ilyen körben.
