Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 22. kedd, tavaszi ülésszak 6. nap (363.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
345 Megpróbálok visszakanyarodni a témához, és ez, ugye, a rendőrségi törvény. Minden remény megvan arra – és az eddigi hozzászólások is ezt bizonyították – , hogy a magyar Parlament még ebben a ciklusban megalkotja a rendőrségről szóló törvényt, és ezzel egy szakasz, egy fejezet zárul le a magyar rendőrség életében. Úgy gondolom, hogy ez alkalmat ad arra is, hogy ennek a négy esztendőnek a tanulságait elemezzük, s erre annál is inkább szükség van, mert láthatóan a közbiztonság kérdése a választási kampány ügye lesz. Józsa Fábián politikai államtitkár úr napirend előtti hozzászólása ezt világosan jelzi, mint ahogy jelzik más képviselőtársaim napirend előtti hozzászólásai is, akik körzetük közbiztonságának ügyeiről adnak számot. Nem lenne baj, sőt nem baj, ha a közbiztonság kérdése a választási kampány ügye lesz, mert valóban a társadalmat foglalkoztató ügyről van szó. A baj akkor lesz, hogyha a kampány során eluralkodnak a szélsőséges vélemények. Ennek, sajnos, megvannak a veszélyei. Melye k ezek? Egyrészt látható, hogy kormánytényezők egyfajta sikerpropagandát próbálnak folytatni a közbiztonság területén is, és a bűnözés kismértékű tavalyi visszaeséséből politikai tőkét próbálnak kovácsolni. Az megint más kérdés, hogy nem vall túl nagy bölc sességre, hogyha egy miniszter abban a városban, ahol hideg kegyetlenséggel kivégeznek egy családot, éppen ott jelenti be, hogy javul a közbiztonság. De hát ez már magánügy. (Dr. Mezey Károly: Ha egyszer javul!) Tehát egyrészt jelen van egyszerre egy ilyen sikerpropagandaszerű politizálás, másrészt jelen van ennek ellentéte is, nevezetesen az, hogy különösen akkor, ha egyegy durván elkövetett bűncselekmény napvilágra kerül, egyesek hisztérikus világvégehangulatot próbálnak kelteni, tüntetések szerveződnek , és olyan javaslatok hangzanak el, amelyek nagyon távol állnak a jogállamiság követelményeitől. Ez a szituáció nagyon veszélyes, hiszen akkor, amikor egy társadalomban a közbiztonság helyzete romlik, akkor szinte szükségszerű az, hogy megjelennek politiku sok, akik a rendcsinálás követelményével, igényével és ígéretével lépnek fel, és ezek a politikusok követelnek több jogot a rendőrségnek, és ezek a politikusok általában el szoktak jutni ahhoz is, hogy a társadalom egyik vagy másik csoportját kiáltják ki b űnbaknak. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon reálisan és nagyon józanul kell megítélnünk mind a bűnözés helyzetét, mind pedig ebben a rendőrség helyét, szerepét, lehetőségeit és felelősségét. Ami a bűnözés helyzetét illeti, azt hiszem, hogy minden sikerpropagan da ellenére, sajnos, arra kell számítanunk, hogy a bűnözés a korábbi évtizedekhez képest magas arányú lesz. Abban bízhatunk, hogy a bűnözés robbanásszerű növekedése, ami az elmúlt években bekövetkezett, talán nem folytatódik, de ehhez képest – azt hiszem – elhanyagolható néhány százalékos csökkenés vagy növekedés a következő években, és akár csökkenés, akár növekedés következik be, sem hurráhangulatot nem tolmácsolhatunk, sem anarchiát nem emlegethetünk. Mint ahogy fatalisták sem lehetünk a bűnözéssel szemb en. Tudomásul kell venni, hogy az emberek rossznak érzik a közbiztonságot, félnek, féltik testi épségüket, féltik vagyonukat. Ezen az sem változtat, hogyha egyesek folyamatosan azt hangoztatják, hogy más országban még rosszabb a helyzet. Ha egyszer a megké rdezettek közel 25%a a bűnözés szempontjából nem biztonságosnak vagy kevésbé biztonságosnak minősíti azt a környéket, ahol lakik, akkor gondolom, őket nem vigasztalja az, hogy mondjuk New Yorkban, a Harlemben még rosszabb a közbiztonság. Nem szólva arról – és erről is beszélnünk kell – , hogy magas a latens bűnözés aránya, azaz a hivatalos statisztika nem fejezi ki a bűncselekmények és a bűnelkövetők tényleges számát. Márpedig, azt hiszem, könynyű belátni, hogy az emberek biztonságérzetét a tényleges és nem a statisztikai helyzet alakítja. Bizonyos felmérések szerint például egyes vagyon elleni bűncselekmények száma valójában 78szor magasabb, mint ami a rendőrség tudomására jut. (11.20) Tisztelt Országgyűlés! A bűncselekmények magas arányát kiváltó társada lmi okok a jövőben is hatni fognak. Ezeknek a skálája széles, és én nem kívánok valamiféle szociológiai elemzésbe
