Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
29 végleges álláspontot kialakítani. De a meglevő jelentést olyan állapotban tettük le az önök asztalára, hogy gyakorlatilag most is szavazhatnánk a törvényről. Viszont szeretnénk, ha ezekben a kérdésekben egy jobb, mindenki által megnyugtató megoldás születhetne, ezért arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy folytassa le a részletes vitát; bizottságunk pedig csütörtökön a részletes vitában elhangzottak és a közben az Igazságügyi Mi nisztériumból, valamint részben a Népjóléti Minisztériumból jövő változatok alapján megpróbálja még ezeket a pontokat rendezni. Köszönöm szépen a figyelmet. (17.30) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Megad om a szót dr. Mezey Károly képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Mezey Károly (MDF) MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az orvosi kamaráról szóló törvénytervezethez több módosító indítványt nyújtottam be, amel yek közül az áll legközelebb a szívemhez, amelyiket a preambulumhoz, a törvény bevezetőjéhez tettem. Ennek az a lényege, hogy két szóval bővíti a preambulumot, azzal, hogy "a közérdekkel összhangban", és a szövegkörnyezetben ennek az a lényege, hogy az orv ostársadalom saját érdekeit a közérdekkel összhangban képviselje. Az orvosi hivatás gyakorlása, az egészség védelme, a gyógyítás, az életmentés nyilvánvalóan a lehető legfontosabb közügy, hiszen a legalapvetőbb emberi jogok: az egészséghez és az élethez va ló jog szolgálatában áll. Éppen ezért az orvosok érdekvédelmének középpontjában az orvosi etikának és az orvosi szakmai színvonalnak kell állnia, mert csak ezek döntik el, hogy az orvosok rétege milyen közmegbecsülésnek örvend, azaz: hol van a helye a társ adalomban. Így azt gondolom, hogy az orvosok érdekének a közérdekkel összhangban történő képviselete jó az orvosoknak és jó a társadalomnak is. Úgy gondolom tehát, hogy e két szó felvétele a bevezetőbe fontos harmóniát teremt meg: harmóniát az orvosok és a társadalom között. Egy másik módosító indítvány, ami mellett szólni szeretnék, a kamarai nyilvántartással kapcsolatos: a 21. §hoz egy új (4) bekezdés felvételét javasolja. Ennek az a lényege, hogy munkahelyváltoztatás esetén, ha az orvos új munkahelye m ásik helyi kamara illetékességi területén van, a helyi kamarának, amely felveszi az orvost, értesítenie kell a kamarai nyilvántartást erről a változásról. Ennek az indítványnak az a lényege, hogy az orvosi kamara bizonyos szankcionálási joggal bír, és ez a szankcionálási jog kiterjed az orvosi kamarai tagság felfüggesztésére, illetve a kizárásra – ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy az orvosi kamara fenntartásában nagyon fontos – illetve kizárólagos – szerepe van a tagdíjnak, tehát ebből a szempontból is fontosnak tartom, hogy egy másik kamara illetékességi területén munkát kapó orvos esetében az a kamara, ahonnan átmegy, az a helyi szervezet értesítse a kamarai nyilvántartást. Nyilvánvaló, a törvény egész szelleméből következik, hogy kettős tagság nem le het a Magyar Orvosi Kamara szervezetei között. A másik javaslat, ami mellett szólni szeretnék, szintén a Magyar Orvosi Kamara szankcióival kapcsolatos. Ez a 179. pontban található az együttes jelentésben, és az a lényege, hogy a fegyelmi büntetésként kisza bott pénzbírság összegének felhasználásáról az alapszabálynak kell rendelkeznie. A pénzbüntetés szankciót ugyanis felveszi a törvénytervezet, de nem rendelkezik arról, hogy az így befolyt pénznek mi legyen a sorsa – ésszerű tehát ezt az alapszabályra bízni . A következőkben néhány olyan módosító javaslatról szeretnék szólni, amely az orvosi kamarai jogosítványok körére terjed ki.
