Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - Dr. Kónya Imre belügyminiszter együttes expozéja a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló egyezmény utólagos megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javas... - KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
260 tranzitországává és egyre növekvő mértékbe n célországává vált a Magyar Köztársaság. A hőn áhított úti célt ezen országok egyre szigorodó befogadási politikája és idegenrendészeti gyakorlata miatt az előírt beutazási feltételek hiányában nagyon sokan illegálisan próbálják elérni. Jelentősen elszapo rodtak a tiltott határátlépések, megjelent és egyre aktívabbá, szervezettebbé vált az embercsempész tevékenység. Az illegális migráció egyik legjelentősebb keletnyugati útvonala Romániából, illetve Ukrajnából Magyarországon át vezet Ausztriába és a nyugateurópai országok felé. Ausztria már hosszú ideje szorgalmazta, hogy magas szintű szerződésben szabályozzuk a közös államhatárt jogellenesen átlépő személyek kölcsönös visszavételi kötelezettségét. Az illegális migrációval foglalkozó, az 1991ben Berlinben megtartott európai miniszteri konferencián elfogadott ajánlások is előirányozták a részt vevő államok között két, esetleg többoldalú toloncegyezmények létrehozását. A Kormány a kérdéskört megvizsgálva mindenekelőtt hazánk érdekeire, az Alkotmányban fogla ltakra, belső jogi szabályozásunkra, valamint a hatályos nemzetközi szerződéseinkből eredő kötelezettségeinkre figyelemmel alakította ki a toloncegyezmények létrehozására irányuló stratégiáját és taktikáját. A legfontosabb vezérlőelvként az nyert megfogalm azást, hogy a Magyar Köztársaság nem válhat a részint keleti és déli irányból beáramló, részint a nyugati és északi szomszédaink által jogellenes határátlépés miatt visszaadott illegális bevándorlók gyűjtőhelyévé. E tekintetben a puffer szerepét még átmene tileg sem vállalhatjuk. Tehát a Kormány nem vállalhat szerződéses kötelezettséget az illegális határátlépők más szomszédos országokból való átvételére, amíg nem biztosított az ilyen külföldieknek a keleti szomszédainknak történő továbbadása. Az egyes kétol dalú szerződések létrehozásának, megerősítésének és hatálybalépésének sorrendjét is ennek megfelelően célszerű kialakítani. Így elsőként került sor a toloncegyezmény létrehozására Romániával. Személyi hatálya a saját állampolgárok és az állandó tartózkodás i engedéllyel rendelkező harmadik állambeli külföldiek formalitások nélküli visszavételére, harmadik államnak a közös államhatárt jogellenesen átlépő polgára visszavételére, ha az illegális határátlépést megelőzően jogszerűen tartózkodott a visszavétel irá nt megkeresett fél területén, valamint harmadik állam jogellenesen tartózkodó állampolgárának hatósági kísérlettel történő átszállításra való átvételére terjed ki. (17.30) Gyakorlatilag ugyanilyen tartalommal került aláírásra a megerősítésre szintén most b eterjesztett magyar – ukrán egyezmény is. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést arról, hogy ilyen tartalmú egyezményt írtunk alá Ausztria kormányával 1992. október 9én, a Szlovén Köztársaság kormányával október 20án, a Horvát Köztársaság kormányá val 1992. december 9én. Ukrajna és Ausztria diplomáciai úton tájékoztatott bennünket arról, hogy már megerősítették a velünk megkötött kétoldalú toloncegyezményt. A szlovák féllel létrehozandó egyezmény szakértői szintű előkészítése pedig megkezdődött. A Kormány felhatalmazása alapján a közelmúltban, február 4én írtam alá a nem szomszédos államok közül elsőként a Svájci Szövetségi Tanáccsal létrehozott toloncegyezményünket is. Rövidesen aláírásra kerülnek a Lengyel Köztársaság és a Cseh Köztársaság kormán yával megkötésre kerülő, azonos tárgyú egyezmények is. A most beterjesztetteken kívül ezen utóbb említett kétoldalú egyezmények megerősítését és hatálybaléptetését a Kormány az esetben látja lehetségesnek, ha a román fél is tájékoztatást ad a magyar – román toloncegyezmény általa történt megerősítéséről. Ezt megelőzően azonban a románmagyar toloncegyezményt – ugyanúgy, mint az ukrán – magyar toloncegyezményt; ez utóbbit már az ukrán fél ratifikálta – az Országgyűlésnek ratifikálnia kell. Ezért a Kormány nevébe n kérem a
