Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
207 Ezért én azt gondolom, hog y nem a mostani szövetkezetekhez való politikai viszonyból kellene kiindulni, hanem egyáltalán a társulás, a tulajdonok társulása, valamint a haszonbérleti hasznosítás szempontjait kellene figyelembe venni. Ugyanez a probléma föl fog majd merülni sok más s zempontból is a földvédelmi szabályok betartásánál. Nyilvánvaló, hogy a sok új tulajdonos extenzív formában fogja majd a földjét művelgetni, ezért én nem hiszem, hogy realitása lenne ennek a szigorúságnak, ami egyébként környezetvédelmi és minden más szemp ontból szakmailag indokolt, és NyugatEurópában már így megy. Ennek a fajta szigorúságnak, ami itt hatalmas bírságokat helyez kilátásba, nem sok esélyt jósolok, illetve ha ebben a törvényhez illő szigorral járnak el a hatóságok, akkor bizony pontosan a kis tulajdonosok néhány éven belül éppen a bírságok miatt veszíthetik el a földjüket. Többen fölvetették az öröklési rend problémáját. Nyugaton, tudjuk, sok esetben csak az elsőszülött örökölheti a földet, és sok esetben csak az, akinek megfelelő szakképzettsé ge van. De a magyar jognak ősi hagyományába ez nagyon nehezen vihető bele, tehát megnézem én azt a parlamentet, amely majd olyan öröklési rendet alakít itt ki, amelyben – mondjuk – a családon belül csak egy viheti tovább a földtulajdont. Ezt a magyar paras zt nagyon nehezen fogja elfogadni – csak fokozatosan lehet ilyen szabály. A másik pedig, hogy a szakképzettséget az új generációnál már nyilván meg lehet követelni, mondjuk úgy 40 év alatt, de a korábbi generációknál a szakképzettség is nehezen kérhető szá mon. Azt is hozzátenném még, hogy a külföldi tulajdonossal kapcsolatban is sokféle érv hangzik el. Juhász Pál képviselőtársam a mezőgazdasági bizottságban fölvetette: nem biztos, hogy a direkt korlátozás a legcélravezetőbb eszköz, mert ezt ki is játsszák, el is riasztja a külföldi tőkést. A feltételek megteremtésével, alulról kiindulva is el lehet ugyanazt érni esetleg, hogy a külföldi tulajdonos ne harácsolja össze Magyarországon a földtulajdont. Tudomásom szerint például Franciaországban lehet földtulajdo nt venni a külföldinek, de a prefektúra engedélye szükséges hozzá – és általában ahhoz, hogy használatba vegye – , és bizony nagyon nehéz, nagyon kevés példa van arra, hogy a prefektúrák földhasznosításra külföldieknek engedélyt adnak. Tehát Nyugaton is sok esetben ravaszabb megoldásokat alkalmaznak. A végeredmény ugyanaz, hogy a külföldi nem nagyon jut földtulajdonhoz. Azt is meg kell nézni, hogy tényleg elriasztjae a külföldi tőkebefektetőt, ha nem kap itt földtulajdont. (12.10) De lehetséges, hogy egy ho sszú távú haszonbérleti szerződés is megnyugtató. A magánvéleményemet mondom, úgy tudom, ebben a kérdésben a frakcióban is hasonló az álláspont, hogy a 10 év kevés ahhoz, hogy egy hosszú távú tőkebefektetőt idecsalogassunk. Nem 99 évben kell gondolkodni, m int ahogy az angolok csinálták, de egy 2030 éves haszonbérleti szerződés már olyan egy külföldi tőkésnek, hogyha megszerzi az ingatlant – mert az ingatlant megveheti – , a termőföldet pedig 2030 évre, vagy művelési ágtól függően használatba veheti, annyi éves itttartózkodás már mindenféleképpen ösztönözheti a külföldi tőkést. Én azt gondolom, hogy a külföldi tőkés elsősorban azt nézi, hogy egy országban milyen a jogbiztonság és milyen a politikai biztonság, és egyáltalán milyen a gazdasági környezet, mily en annak az országnak a gazdaságpolitikája. Itt is sok esetben a részletekben van az ördög. A másik, amit még mondanék, az is probléma, hogy a korábbi törvények annyira determinálták a termőföldtulajdonviszonyokat, hogy már nem tudunk mindent helyrehozni. Voltaképpen kétfajta tulajdon van a korábbi szövetkezeti földeknél: a kárpótlás útján szerzett tulajdon, illetve a részaránytulajdon. Sajnos, ezeket a Parlament nem tekintette egyenrangúnak. Itt is nagyon furcsa helyzetek jöttek létre. A harmadikféle az á llami föld, de egyszerűen elfelejtettük rendezni mondjuk a birtokosságoknak, az önkormányzatoknak és egyebeknek a földtulajdonát, holott, ha másként nem,
