Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 15. kedd, tavaszi ülésszak 4. nap (361.) - A termőföldről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS, a MIÉP vezérszónoka:
192 mezőgazdaság új struktúrája, és ha 30 évre lemondunk bizonyos területeknek a használati jogáról, ez beláthatatlan következményekhez vezethet. Ezért minimumként a három évet, és maximum ként szántóföld esetében az öt évet tartjuk célszerűnek. Természetesen felmerülhet az is, hogy a törvény az előterjesztésnek megfelelően születik meg. Mert ki tudja biztosítani ennek a végrehajtását? Hát a föld mindaddig, és csak addig lesz megművelve a bé rbe vevő részéről, amíg az hasznot hajt. Ha tehát egy év múlva úgy dönt, hogy köszönöm szépen, nem kérem tovább, mert ráfizettem, akkor egy év múlva is vissza fogja adni, akkor is, ha 30 évre vette ki. Tehát azért célszerű viszonylag rövid időre meghatároz ott intervallumra a bérbeadást eszközölni. Kérdés: mennyi legyen a bérelhető terület, illetve ki bérelhessen területet? Most a bérelhető területnek a nagyságát véleményünk szerint ugyanolyan okok miatt, mint ami már eddig elhangzott, korlátozni, limitálni kell. Tehát nem lehet felső határ nélkül meghúzni, mert ha a felső határ a bérleti idő vonatkozásában 30 év, a bérelhető terület vonatkozásában pedig a csillagos ég, akkor gyakorlatilag a fél országot ki lehet 30 évre bérelni, a fél országról lemondhatunk 30 évre. Nyilvánvaló: ezt csak egymással összhangban, szigorú korlátok közé szorítva a bérleti időt és szigorú korlátok közé szorítva a bérelhető területnek a nagyságát – csak így – lehet meghozni. Eldöntendő kérdés, hogy a tulajdonos mit kezdjen, illetve mit kezdhet a földtulajdonával. Itt az előterjesztésben három hasznosítási módozatot ismerhetünk meg, abban az esetben természetesen, ha a tulajdonos nem maga kívánja hasznosítani a földjét. (10.50) Így a haszonbér, a feles, illetve a részesbér. A feles- és a részesbér nem igényel hosszabb kifejtést, tekintettel arra, hogy ott együtt sír és együtt nevet a tulajdonos, illetve a bérbevevő. A haszonbér már egy kicsit különbözik ettől. Már a római jog is tartalmazza, magában foglalja azt, hogy a haszonbérlet a bérletnek egy különleges formája, és kifejezetten földhöz kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy abban az esetben kell megfizetni – és az előterjesztés is ennek megfelelően tartalmazza – , ha a várható termés legalább kétharmad része megtermett az illető terü leten. Abban az esetben pedig, ha bármilyen elemi ok miatt a termés ez alatt marad, akkor a haszonbért nem kell megfizetni. Azt gondolom, hogy az Alkotmányban is rögzített tulajdon szabadsága és a tulajdonnal való szabad rendelkezés kötelme megkíván egy ne gyedik hasznosítási módot is, ez pedig az egyszerű bérlet. Mert mi van akkor, ha a bérbevevő mint vállalkozó, a vállalkozói kockázat keretében át akarja vállalni az esetleges elemi kár okozta kockázatot is? Ebben az esetben a bérleti díj lehet kevesebb, mi nt a haszonbérleti díj, viszont a tulajdonost biztosítja arról, hogy ő azt mindenképpen megkapja, függetlenül attól, hogy milyen lesz az év. Abban az esetben, ha az egyszerű bérletet nem tennénk be a törvénybe, és csak a haszonbér maradna, a tulajdonos egy ütt kellene, hogy sírjon a bérlővel. Viszont ha jó termés van, akkor a bérlő nevetne, miközben a tulajdonos komoly maradna. Tehát a bérlet esetén a tulajdonos garanciát kap, mert a vállalkozónak minden kockázatát magára vállalta a bérbevevő. Gondoljuk meg, ha nem tennénk be az egyszerű bérlés lehetőségét is a lehetőségek közé, ebben az esetben a bíróságokhoz az ügyek sokasága kerülhetne. Mert az, hogy aszály van egy bizonyos területen, az nem azt jelenti, hogy az aszálykár elhárítására nem tehető meg sok mi nden a bérlő részéről. Igen nehéz annak a bebizonyítása, hogy megtette mindent annak az elhárítására. Nagyon sok ügyet vinnénk, utalnánk bíróságra, és végeláthatatlan perek sokasága zúdulna a bérlőkre is, és a bérbeadókra is. Abban az esetben viszont, ha betesszük ezt a negyedik variációt, az egyszerű bérlet variációját, maguk az érdekelt felek, a résztvevők dönthetik el azt, hogy melyiket választják. Ha egy kevesebb, de biztos összeget kíván a tulajdonos, akkor természetesen az egyszerű bérletet fogja vál asztani. A termőföldterület véges, újra nem állítható elő. Éppen ezért megfelelő védelemben is kell részesíteni. A törvénytervezetben közölt összegek, a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság
