Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 7. csütörtök, tavaszi ülésszak 22. nap (379.) - Zárszó a parlamenti ciklus lezárása alkalmából: Szabad György, az Országgyűlés elnöke - ELNÖK (Szabad György):
1583 esztendőben biztos kevés hasznot lát belőle, talán a talaj előkészítésében, a nagyobb haszon majd utána következik. De engedjék meg azok is, akik kívánják, hogy minél előbb véget érjen ez a kísérlet a visszapillantásra, talán maguk is tudják, hogy egy ilyen átalakulásban a rögtönös megoldások nem mindig lehetségesek. A magyar Parlament teljesítményében van bizonyára sok, amit bírálat fog érni a jövőben is. Nem baj, csak legyen, aki ki akarja javítani olyan tiszta szándé kkal, mint ahogy mi felismert hibáinkat – a többségről szólok – , ha felismertük, ha felismertették velünk, mindig készek voltunk kijavítani. Aki pedig az összteljesítménnyel elégedetlen, akár üljön itt a Parlamentben, vagy legyen annak falain kívül, annak hadd hívjam fel a figyelmét: ha teheti, nézzen szét Közép- és KeletEurópa parlamentjeiben és a végrehajtó hatalom ottani működésének területein. Éljen az összehasonlítás eszközével. Akkor – bízom benne – , ha tud mérlegelni, akkor a mi itteni erőfeszítései nket és teljesítményünket nem csak bírálólag fogja megítélni. Úgy gondolom, a munka és még egy volt a teljesítménynek a magyarázata: a becsületes szándék a túlnyomó többségnél és az a felismerés, hogy az átalakulásban az egyensúlyt tartani tudó erőknek van meghatározó szerepe, nem a kalandor elgondolásoknak, nem a szélsőségek olykor dinamikusnak látszó mozgásának, hanem annak az egyensúlyt tartó erőnek, amely irányt tud adni, amely mer dönteni és vezetni, mindig figyelve a derékhad mozgásképességére és lehe tőségeire. Mert ne felejtsék: diadalokat lehet aratni portyázókkal, lehet aratni merész előőrsökkel, életüket áldozó hátvédekkel, de országot megtartani és jó irányba vinni csak az tudja, aki – egyensúlyt tartva – a derékhadat vezetni meri, tudja és remélh eti. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.) Köszönöm szépen. Ezért a kis beszédért túl nagy a taps. Kedves barátaim! A házbizottságnak volt még egy döntése. Ez a döntés az volt, hogy az ülés lezárásaként kérjem fel önöket, hogy együtt énekeljük el a Himnuszt . (A képviselők felállnak, és eléneklik a Himnuszt.) Köszönöm. (Az ülés 22 óra 8 perckor ért véget.)
