Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZAUTER RUDOLF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
159 Most soron következik az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlására vonatkozó 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 15278as számon kapták meg. Most mega dom a szót Isépy Tamás igazságügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országg yűlés! A törvényjavaslatot igyekszem a javaslat rövidségével arányos időtartam alatt elmondani, annál is inkább, mert az indoklás részletesen tartalmazza magát az expozét is, és a törvényjavaslat nem szorul részletesebb magyarázatra és kifejtésre. A törvén yjavaslatból azt szeretném kiemelni, hogy a javasolt módosítás nem szélesíti a jogosultak körét, nem teremt új kárpótlási jogcímeket – csupán a kárpótlás módjának a megválasztási lehetőségét bővíti. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény ugyanis az életvitelszerűen külföldön élők számára nem tette lehetővé azt a választási lehetőséget, hogy a kárpótlást – kárpótlási jegy helyett – életjáradékban kérjék. A törvényjavaslat célja annak a politikailag is tarthatatlan különbségtételnek a megszüntetése, hogy amíg a vagyonjogi kárpótlásoknál lehetőség van a kárpótlási jegynek életjáradékra váltására egy törvényben szabályozott módozat szerint, addig a külföldön élő jogosultak a politikai kárpótlásért kapo tt kárpótlási jegyet nem válthatják életjáradékra, illetőleg nem választhatták a kárpótlásnak életjáradék formájában történő rendezésének módját. Most mi indokolta – ezen a politikai szemponton túlmenően – a törvényjavaslat előterjesztését? Azok a gyakorla ti szempontok, hogy a KözépKeletEurópa régióiban élő magyar állampolgárok, akik ennek a törvénynek az alapján voltak kárpótlásra jogosultak, általában igyekeztek a kárpótlási jegyet – eléggé megalázó feltételek mellett – értékesíteni azért, hogy készpénz hez jussanak. Most ennek a lehetőségnek a biztosítása, hogy ezt életjáradékra válthassák, nyilván meggondolásra készteti őket abban a vonatkozásban, hogy a kárpótlási jegyüket így áron alul értékesítsék. Nyilvánvalóan, egyesek szerint nem lesz nagy kapkodá s a kárpótlási jegy életjáradékra váltásának lehetőségére, nem lesz azok között, akik nyugaton vagy a tengerentúlon élnek jó körülmények között. Azok nyilván szakemberek is, a kárpótlási jegyet a privatizáció során fel tudják használni, és nem fognak életj áradékra igényt tartani. Ugyanakkor a határainkon túl élők számára ez egy olyan megoldási lehetőséget jelent, ami meggondolásra készteti őket abban a vonatkozásban, hogy a megszerzett kárpótlási jegyet ne áron alul értékesítsék, hanem életjáradékhoz jutva – persze a devizatörvények betartása mellett, tehát külföldi valutában ez nem fizethető ki – Magyarországon életjáradék formájában hozzájuthatnak a kárpótlási igényük teljesítéséhez. E rövid indoklás alapján kérem a tisztelt Országgyűlést a törvé nyjavaslat elfogadására. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, az alkotmányügyi bizottság állíte előadót? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Kérdezem, a gazdasági bizottság állíte előadót? (Nincs jelent kezés.) Megadom a szót Szauter Rudolf képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. Felszólaló: Szauter Rudolf, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója SZAUTER RUDOLF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi bizottság megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot. Nem véletlenül használom a szót, hogy megtárgyalta, mert vita nem alakult ki: egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak találta, és a tisztelt Ház meleg figyelmé be ajánlja. Köszönöm.
