Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 7. csütörtök, tavaszi ülésszak 21. nap (378.) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RAJ TAMÁS (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RAJ TAMÁS (SZDSZ)
1548 ember számára kárpótlást ad. Engedjék meg azonban, hogy elmondjam – bár Szabó Lukács képviselőtársam nem említette – a cserkészként, illetve leventeként elvittek érdekében én is beadtam egy módos ító javaslatot. (Szabó Lukács: Említettem.) Azt gondolom, ez egy nagyon furcsa eset, hiszen két kategóriáról van szó ebben az esetben: az egyik, aki hadifogságba került mint katona – számára sincs megoldva a kárpótlás úgy, ahogy a volt Szovjetunió területé n hadifogságban lévők kárpótlása meg volt oldva – , a másik kategória pedig azoké, akiket 15, 16 vagy 17 éves korukban nyilasok hurcoltak el német területre, ahol repülőtereken vagy más katonai objektumokban embertelen körülmények között tartották őket, és a második világháború után kerültek hadifogságba. Ha egy ilyen embernek két nap hiányzik a hat hónaphoz a hadifogságból, akkor semmiféle kárpótlásban nem részesül. Azt gondolom tehát, hogy ez egy súlyos igazságtalanság velük szemben, és egyetértek Szabó Lu kács képviselőtársammal: egy nagyon komoly tartozását egyenlítené ki a Parlament azzal, ha most ennek a törvénynek az erre vonatkozó passzusait elfogadná. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Z sigmond Attila képviselő úr. (Közbeszólások: Nincs itt! Tévedés!) Téves? Akkor Raj Tamás képviselő úr következik. (Zaj.) RAJ TAMÁS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy – noha nem szándékoztam – néhány szót szóljak egy módosító javaslatomról, amely az iménti törvényjavaslathoz fűződik. (Dr. Pusztai Erzsébet: Lezárult a részletes vita! – Zaj, közbekiáltások a jobb oldalon.) Bocsánatot kérek: én is meghallgatom önöket. Nagyon kérem, hogy ezen az utolsó ülésnapon legalább türelemme l forduljunk egymás felé. Az elnök úr megnyitotta a vitát, ennek értelmében… (Felzúdulás a jobb oldalon.) szeretnék reagálni a miniszter úr szavaira. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Egy pillanat! Képviselő úr, engedje meg, hogy itt közbevetőleg megjegyezzek valam it a közbekiabálóknak: A Kormány tagját a vita során illeti meg mindenkor a szó. (Dr. Dávid Ibolya szólásra jelentkezik.) Meglepve konstatáltam, hogy a vita során nem hangzott el észrevétel, ezért a miniszter úrnak megadtam a szót. Mivel utána nagyon sokan jelentkeztek – a vitában senki nem szólalt fel, de itt legalább hatan megnyomták a gombot – , jogommal élve, megnyitottam a vitát. (Dr. Szabó Iván: Nem így van! – Dr. Dávid Ibolya feláll, szólni készül.) Dávid Ibolya várja meg: a képviselő úr befejezi, és akkor soron kívül szót kap. RAJ TAMÁS (SZDSZ) Mindössze furcsállásomnak szeretnék hangot adni a miniszter úr szavai miatt. Javaslatom a volt munkaszolgálatosok kárpótlásával kapcsolatos, akiket rendre utasít el a Kárpótlási Hivatal, éppen azért, mert előz ő alaptörvényünk, az általunk hozott törvény, sajnos, tisztázatlanul hagyta a körülményeket, és olyan feltételnek, olyan diszkriminációnak veti alá a volt munkaszolgálatosokat, hogy csakis a hadműveleti területeken lezajlott munkaszolgálatot tartja kárpótl ást megalapozónak. Nehéz meghatározni, hogy Magyarországon abban az időben, amikor az egész ország hadszíntér volt, mi is számít hadműveleti területnek, a munkaszolgálatosoknak melyik egysége tartozik oda – holott valamenynyien azért lettek kiküldve, hogy ne térjenek vissza, és erről dokumentumok állnak rendelkezésre. Akik mégis visszatértek – oly kevesen vannak ma már – , vagy özvegyeik legalább ezen az utolsó ülésnapon kapjanak megnyugtató választ az Országgyűléstől, hogy azután békében és jó lelkiismerett el távozzunk az ország Házából. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)