Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 7. hétfő, tavaszi ülésszak 1. nap (358.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - BERECZKI VILMOS (független)
16 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nag yon régen húzódó, nagyon súlyos, emberi tragédiákkal terhes ügy végére kérem a tisztelt Házat, hogy tegyünk pontot. A polgári demokrácia egyik alaptétele, a gazdaság alaptétele a hitelfegyelem betartása. Ezzel teljes mértékben tisztában vagyok. Amikor ezze l az üggyel elkezdtem foglalkozni, fennen hangoztattam, hogy semmilyen körülmények között nem elviselhető, elviselhetetlen egy polgári demokráciában, ha a hiteleket felelőtlenül elengedjük. Mégis úgy érzem, hogy mint minden szabály alól, ez alól is vannak kivételek. Vannak kivételek, és a kivételeket az tette lehetővé, hogy ez az egész ügy nem most, hanem az elmúlt rendszer végén keletkezett. El kell mondjam azt, hogy a Kormány – s ezért nagyon hálás vagyok azoknak az embereknek a nevében, akiket ez érint – a múlt évben már intézkedéseket tett ennek az adósságállománynak a csökkentésére. Amikor jobban beleástam magam az ügybe – és a levelek, bizonyítékok százait kaptam – , akkor rájöttem, hogy ez nem vállalkozás volt, ez olyan ügy volt, amiből nem volt kiút, aminek egyetlenegy esélye volt: a bukás. Ezért kérem a képviselőtársakat, ezért fordulok önökhöz. Miért van ez így? A biohumusztermelés világszerte megbukott, még Olaszországban is; ma már sehol a világon nem csinálják. Azonban Magyarországon, amikor ez a z ügy elindult, akkor olyan tudományos projekteket, olyan tudományos leírásokat adtak ki, amelyek egyrészt végrehajthatatlanok voltak, másrészt amelyek nagyüzemi művelésre vonatkoztak, harmadszor pedig az a kisvállalkozó, az az ember, aki a rendszerváltás első szövetségese volt, aki egy kicsit jobban akart élni, nem tudhatta, hogy mit ír alá. (16.10) A technológiai leírásban olyan dolgok voltak, amikről nem tudott meggyőződni a termelő, és betarthatatlanok voltak. Ilyen volt az, hogy nem lehetnek gyommagvak a gilisztatáplálékban, nem lehetnek meghatározott baktériumfajták, nem lehet benne nehézfémsó és egyéb dolgok. Kérdezem én, hogy az a tanító, aki a 19% hasznot hozó – nem meggazdagodást jelentő, csak 19%ot ígérő – tudományos projekt alapján akart egy kis pénzt keresni, és egyévi jövedelménél több hitelt vett fel – 200 000 forintot – egy év lejáratra, hogyan tudta volna ezt ellenőrizni, hogyan tudta volna ezt a technológiát betartani; amit egy éven belül megváltoztattak. Tehát a végtermék elkészítése is le hetetlen volt, hiszen fél év után jöttek rá a "tudósok", hogy nem felülről kell a gilisztát etetni, hanem lentről felfelé, és meg kell fordítani az egészet. A bankok hirtelen elkezdtek hitelezni egy nyilvánvalóan szörnyű, rossz projekt alapján. Azok a bank ok, amelyek – hiszen tudjuk – hatvanhatszor meggondolták, hogy egy mosógépvásárlásra hitelt adjanak. Ezek a bankok egy egyszerű papír alapján – ami egy kft.vel kötött szerződés volt – olyan hitelt adtak, amire még nem volt példa. Még egy dolog. Ez az adós állomány az állami vállalatokhoz szokott hozzá, azt ismerte. Fogalma nem volt arról 1988 – 1989ben, mi az, hogy kft. Például hogy ez a kistőkéjű vállalkozás – amennyiben csődbe jut – el tudja vinni a pénzt. Mivel ezek a szerencsétlen emberek egy év után nem tudtak fizetni, a mi általunk is 44%ra emelt büntetőkamatokkal fizették a 3040%os kamatot, és úgy eladósodtak, hogy kilátástalannak látták tovább az életüket. Családok százai, ezrei mentek tönkre. Legalább 16 öngyilkosság történt – ennél feltehetőleg t öbb, de ennyi búcsúlevélben is közölte, hogy ezért szakítja meg az életét – , diákok hagyták abba tanulmányaikat és mentek el segédmunkásnak, bankok vettek el házakat, amikkel ma már nem tudnak mit kezdeni, mert nagyobb gondot jelentenek a bankoknak azok a vidéki házak, amiket karban kell tartani, és értékesíthetetlenek, mert nem veszik meg a falvakban; tehát gyakorlatilag a bankok nyakán is csak teher ez az ügy. Én úgy gondolom – tekintettel arra, hogy négy hónap múlva egy új Parlament jön, és a hitelfegyel em valóban egy kicsit talán sérül; bár ezt se mondanám, mert aki sertéstenyésztésre