Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György):
150 képviselőtársam álláspontjával sem. A vitában tisztáznunk kell az együtt folyósított ellátások összeghatárát, egyáltalán ezt a kérdéskört. Megkerülhetetlen a saját jogú nyugdíjasok és az elhalt hozzátartozó nyugdíja együtt folyósításának az ügyét tisztázni. (17.00) Azt g ondolom, nem megfelelő eljárás az, ha a Kormány és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat csendes egyetértéssel hagyja elértéktelenedni ezt az öszszeghatárt, és tulajdonképpen minden évben valamivel kevesebbel emeli ezt az összeghatárt, mint az átlagos nyugdíj emelés. Nem hiszem, hogy ez jó megoldás. Nyilvánosan tisztázni kell, hogy hogyan és miként gondolkodunk azokról az özvegyekről, akik saját jogú nyugdíjjal is rendelkeznek. Ugyancsak idetartozónak ítélem – utolsóként ezt szeretném elmondani – azoknak az ügy ét, akik az idén mennek el nyugdíjba. Rájuk nem vonatkozik az idei nyugdíjemelés, ugyanakkor az idén nyugdíjba menők nyugdíja nem magasabb, hanem alacsonyabb az átlagnyugdíjszínvonalnál. Éppen ezért nem tartom hoszszú távon követhetőnek ezt a jelenlegi me tódust. Az a véleményem, hogy az adott évben nyugdíjba menőknek – legalább az első fél évben nyugdíjazottaknak – részesülniük kellene a második fél évben sorra kerülő nyugdíjemelésből, éppen azért, mert jövedelmük ily módon még jobban elmarad az átlagnyugd íjasállomány jövedelmétől, éppen azért, mert számukra szigorúbb szabályok, szigorúbb feltételek érvényesülnek a nyugdíj kiszámításakor. Összefoglalva tehát az a véleményem, hogy el lehet fogadni, lehet támogatni ezt a jelenlegi nyugdíjemelési javaslatot a nnak a tudatában, hogy szükség van a szociális törvény kiegészítésére és módosítására, az 1975. évi II. törvény szabályainak a kiegészítésére és bizonyos részkérdések tisztázására is. Hozzáteszem, ez a rendelkezés és a törvénymódosítás sem oldja meg a rend kívül régen nyugdíjazott, 1900 és 1910 között születettek nyugdíjemelésének, nyugdíjkorrekciójának az ügyét, ezért ezt külön is meg kell tárgyalnia a Parlamentnek. Befejezésül engedjenek meg három megjegyzést. Van némi elhallgatás is részben az előterjeszt ésben, részben pedig az országgyűlési határozati javaslatban. Nem esett itt szó arról, hogy a gyes esetében és a szociális ellátások esetében a Kormány felhasználja a teljes évi keretet. Az év második felére nem marad fedezet sem a gyermekgondozási segélye n lévők ellátásának emelésére, sem pedig a szociális ellátások emelésére. Ez is hozzátartozik a teljes igazsághoz. Miközben tehát üdvözöljük, hogy ezek az ellátások is 10, illetve 14%kal emelkednek, nem szabad elhallgatnunk azt, hogy ezeknek az ellátásokn ak az emelésére a második fél évben nincs már költségvetési fedezet. Az utolsó megjegyzésem Eke képviselőtársam beszámolójára vonatkozik. Nálam van a parlamenti bizottság ülésének a jegyzőkönyve. Képviselőtársam pontatlan volt, szándékosan vagy talán szánd ék nélkül. A parlamenti bizottság az általános vitára való alkalmasságát támogatta egybehangzóan és egyhangúlag ennek az előterjesztésnek. Nem dönthetett még ennek az országgyűlési határozatnak az elfogadásáról, és egyetértéséről már csak azért sem beszélh etünk, mert előttünk van – az imént osztották ki – az a bizottsági módosító javaslat, amit a szociális bizottság fogalmazott meg, éppen ehhez az országgyűlési határozathoz. Ugyanígy nem esett szó a társadalombiztosítási alapok vagyonáról és más olyan kérdé sekről, amelyekről képviselőtársam beszélt. Úgy gondolom, hogy a bizottsági ülésről szóló beszámolónak tárgyszerűnek kell lennie. Képviselőtársamnak módja és lehetősége van arra, hogy a vitában a saját véleményét is teljeskörűen és hosszasan kifejtse. Kösz önöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kétperces reflexióval kíván élni Fekete Gyula.
