Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 6. szerda, tavaszi ülésszak 20. nap (377.) - Az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1422 Az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik tehát az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvé nyjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása. Az előterjesztést 15525ös számon, a bizottsági jelentést 16004es számon kapták kézhez. Most megadom a szót Szabó János földművelésügyi miniszter úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének. SZA BÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy hosszú jogalkotási folyamat újabb és igen fontos állomásához érkeztünk el akkor, amikor az Országgyűlés szavaz az erdőbirtokossági társ ulatokról szóló törvényjavaslatról. A nagy tulajdonrendezési törvénykezési folyamatban ugyanis fokozatosan előtérbe kerül a szakmai jövőképet, az ágazat működtetési feltételeit meghatározó törvénykezés. Az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény az ut óbbi kategóriába sorolható, és szorosan illeszkedik az új erdészeti szakmai szabályozási koncepcióba. A törvényjavaslat azáltal, hogy nem az erdőtörvény részeként szabályozza az erdőbirtokossági társulatot, szakít a korábbi törvénykezési elvvel. A korábbi törvényekben ugyanis az erdőbirtokossági társulatokról szóló rész általában az erdőtörvény önálló fejezetét képezte. Természetesen ennek is megvolt a logikája. A korábbi erdőtörvények ugyanis arra épültek fel, hogy a kiserdőtulajdonosok számára a hatóságo k társulási és szervezeti formakényszert írtak elő. Az erdő a társulat tulajdonába került, a tulajdonost pedig a társulati erdőhasználati illetőség illette meg. Az önök előtt levő tervezet a szervezeti formaválasztás tekintetében a döntést kizárólag az erd ő tulajdonosainak elhatározására bízza. Reményeink szerint az erdőtulajdonosok azért választják majd az erdőbirtokossági társulati formát, mert ez a legjobb, szemben a szövetkezeti vagy egyesületi, esetleg gazdasági társasági formával. Mivel tehát erdőgazd álkodási tevékenységre többféle szervezeti forma létrehozható, ezért nem a szakmai törvény, az erdőtörvény részeként szabályozzuk az új szervezeti formát, az erdőbirtokossági társulatot. A szabályozás rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy a társulat a jelenl eg hatályos erdőtörvény alapján is működhessen. Így tehát nincs joghézag az erdőgazdálkodási tevékenység szabályozásában. (9.10) A helyenként tapasztalható, falopásnak minősülő fakitermelés ugyanis nem az erdészeti hatósági jogkörök hiányából fakad. Tiszte lt Országgyűlés! A napjainkban zajló tulajdonrendezési folyamat részeként várhatóan 250000, usque 300000 új erdőtulajdonos lesz. Szakmai szempontból többségében kizártnak tartjuk, hogy valamennyi különkülön önálló és főként gazdaságos erdőgazdálkodási tev ékenységet legyen képes végezni. Az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényjavaslat direkt módon nem érinti az erdő tulajdoni viszonyait, nem veszi azt el a jelenlegi tulajdonosoktól, és nem rendeli társulati tulajdonba. Azaz nem kolhozosít, mint ahog y az időnként hallható volt. A javaslat tág teret ad arra, hogy a tulajdonosok szabadon dönthessenek arról, mely erdőgazdálkodási tevékenységet kívánnak a társulaton keresztül, melyet pedig önállóan végezni. A törvényi kötelezés kizárólag csak ott jelenkez ik, ahol az erdő, mint nemzeti kincs, alapvető érdekei ezt megkívánják. Ilyen például, hogy a társulati erdőben nem tulajdonosokként különkülön, hanem csak együttes ütemterv készíthető. Az előzőekben említett alapvető koncepcionális elképzelés hosszas egy eztetés és heves szakmai viták során alakult ki. A törvényjavaslat a szakmai viták eredményeként szerintem már a mai
