Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A biogiliszta-tenyésztés és a biohumusz-termesztés károsultjai adósságállományának elengedéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BERECZKI VILMOS (független)
1418 hiszen itt a feljelentések folyamatosak voltak, amelyek az elévülést megszakítják. Úgy gondolom, hogyha polgári úton nincs is lehe tőség az elveszett vagyon visszanyerésére, de lehetőség van arra, hogy az esetleges büntetőeljárások kapcsán – én nem állítom, hogy ilyen lesz, de ha ilyen lesz – ezeken belül megtérülhetnek azok a kiadások – tehát nem terhelik, csak időszakosan a Kormányt és az államot – , amelyeken ezek a szervezetek nyertek az ügyön. Annál is inkább, mert polgári peres úton nem lehet, de büntetőeljárás során személyre szólóan be lehet hajtani összegeket. Ez annál is inkább indokolt, mert ismereteim szerint ez a réteg, ame lyik ezt az ügyet létrehozta, nem tartozik az ország legszegényebb rétegéhez jelen pillanatban. Még el szeretném azt is mondani, hogy nagyon sok ezren, ebben a pillanatban 78 ezren rettegnek, mert a bankok – a parlamenti döntést megelőzően – annak ellenér e, hogy hitelkonszolidációban, tehát az állam tulajdonában volt a pénz, 82 millió Ftért december 27én visszaadta – amikor a Parlament már szavazott – az adósságállományt az OTPnek. Ez annál is inkább furcsa, mivel a biohumuszalapítvány, amelyet az OTP alapított az adósságállomány megfizetésére, felajánlotta, hogy 100 millió Ftért megveszi, kivásárolja ezt a kötvényköteget. Amikor a Parlament foglalkozni kezdett az üggyel, a Kormány ennek ellenére hirtelen, december 27én azt visszaadta. Úgy gondolom, e z egy súlyos hiba volt, akik ezt tették, nem gondolták át, hogy milyen helyzetet hoznak létre. Az OTP nem volt rest, sőt egy pénzügyminisztériumi főosztályvezetői levél alapján elkezdte a behajtási eljárást akkor, amikor a magyar Parlament ezzel az üggyel foglalkozott. Még rosszabb a takarékszövetkezeti adósállomány helyzete, hiszen az ő adósságállományukat a hitelkonszolidációban pályáztatva adják el, tehát nem 10%ért adják vissza az OTPnek – hogy 50%ot beszedjen – , hanem pályáztatják, a legtöbbet ígér őnek adják, akinek joga lesz a teljes adósságállományt beszedni. Noha ők 1990 után is kölcsönöztek, és a kölcsönök egy része fogyasztási hitel. A hitelfegyelemről csak annyit, hogy az OTP – a pénzügyminiszter úr levele alapján, amit képviselőtársamhoz inté zett – százezer forintig elengedi az adósságállományt. Most kérdezem én: ez nem sérti a hitelfegyelmet? Ha 100000 forintig elengedjük és az 5600000 forintosoknál egyéni elbírálást csinálunk, akik a legelesettebbek, nem tudom, hogy a hitelfegyelem hol sérü l jobban. Úgy gondolom, ez egy szerencsétlen ügy volt, ennek nem lett volna szabad a Parlament elé kerülni, ez egy normális polgári demokráciában a bíróságokig, az ügyészségekig, a rendőrségig, de legfeljebb a minisztérium szintjére jut el. S épp azért, ho gy ez idáig eljutott, úgy gondolom, ez az átmenet terméke, amely nem kezelhető hagyományos módon, hiszen ezek az emberek tulajdonképpen a rendszerváltás károsultjai. Kérem a tisztelt Házat, hogy indíványomat fogadja el, és tegyünk pontot ennek az ügynek a végére. A költségvetési bizottságban egy nagyon kellemetlen félreértés volt, tudniillik mind a két bizottságban utolsó napirendi pontként szerepelt az ügy. Ennek ellenére odamentem a mezőgazdasági bizottság ülésére, ahol akceptálták azt a kérésem, hogy els őként tárgyalják. A Pénzügyminisztérium jelen levő képviselője csak a címét kifogásolta érdemben a határozati javaslatnak, amivel egyébként egyet lehet érteni. Utána átmentem a költségvetési bizottságba, ahol legnagyobb megdöbbenésemre közölték, hogy a pén zügyminisztériumi szakértő kérésének eleget téve, az előterjesztő távollétében, az országgyűlési képviselő távollétében első pontként megtárgyalták. Úgy gondolom, ez is ritkán fordult elő ennek a Parlamentnek a történetében. Úgy gondolom, hogy ha a költség vetési bizottság végighallgatta volna, hogy nem jelent ez olyan komoly terhet a költségvetésre, mint például egy alapítványba utalt több milliárd forint – az pontos is – , akkor egészen más lett volna a döntés, hiszen itt nagyon sok ember nagyon rosszul jár t, és többen belehaltak ebbe az ügybe. Mivel a behajtások elkezdődtek, egy olyan ügyről már hallottam, hogy amint az idős bácsi magkapta az OTPpapírt, azonnal agyvérzést kapott, és kórházba kellett
