Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
1389 patikát be kell zárni, és nincs rá megoldás a törvényjavaslat egyéb részeiben sem. Ez viszont sajnálatos módon a lakosság gyógyszerellátását az adott területen kockáztathatja. Úgy gondolom, egy alkalm as módosító indítvánnyal ez a helyzet orvosolható lenne, de ezen indítvány előterjesztésére, sajnos, a kivételes eljárás mostani szakaszában a Házszabály szerint egyszerűen nincs mód. A bizottság sem tehet már ebben a körben semmit. Egyébként hogy miért po nt betéti társaság? Próbáltam megfejteni ezt a rejtélyt. Nem adott rá magyarázatot a miniszteri indokolás sem, nem adott rá magyarázatot az expozé sem – találgatásokra vagyunk utalva. Egy biztos: akár kft.forma lett volna, akár betéti társaság, ez nem biz tosít stabil megoldást a működés gazdaságosságára semmiképpen nem. Amikor a működtetés költségei behatárolatlanok, amikor a gyógyszerárak költségei szükségképpen, közvetett módon behatároltak, akkor sajnos, számolni kell a csődeljárásokkal, akkor is, ha ez t a csődtörvény az adott területen nem szabályozza pontosan. A törvényjavaslat 21. §a foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mikor kell visszavonni a személyi jogot. Úgy szól a pontos szöveg: "…akkor, ha a kérelmező az annak elnyerésére irányuló eljárásban a z ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt." Én nem irigylem a gyógyszerészeket; a rosszhiszeműség kategóriája egy polgári jogi kategória, ott sem pontosan körülírt definícióval. Nagyon szerencsétlennek tartottam volna, ha utóbb a gyógyszerész ek kezdenek vitatkozni egy polgári jogi kategóriának gyógyszerész területen való értelmezéséről. A javaslatom arra irányult, hogy a szöveg világosan mondja meg: akkor kell visszavonni a személyi jogot, ha a kérelmező a törvényi előfeltételek tekintetében v alótlan nyilatkozatával megtévesztette a minisztert – hiszen végül is erről van szó. Nagyon sajnálom és nem egészen világos előttem, hogy ezt a tartalmilag változatlan, de jogilag precízebb megfogalmazást miért nem tudta értékelni a szociális bizottság. Re jtély… Jó lett volna a későbbi vitáknak elejét venni. A törvényjavaslat 36. §a foglalkozik a betéti társaság kérdésével, előírva, hogy akkor működtethet betéti társaság gyógyszertárat, ha a betéti társaság megalakulásakor több mint 25% a személyi jog jogo sultja, illetve a beltagok részesedése. Nincs azonban megoldás a törvényjavaslatban arra, mi történik, ha a megalakulás utáni napon például megváltozik ez az arány. Ezt többen észlelték. Török Ferenc képviselő úrék javaslata helyre teszi valamennyire ezt a kérdést, amikor javasolják – és a szociális bizottság ezt szerencsére támogatta – , hogy a működés teljes tartama alatt meg kell haladnia a beltagoknak ezt az arányt. A probléma azonban egy ponton fennmaradt: mi történik akkor ezek után, ha mégsem tartják be ezt az elvet? Egy jog akkor ér valamit, ha megnevezik a kötelezettség betartásáért felelőst, és tartalmazza a jogszabály a szankciót. Itt mind a kettő hiányzik. Ezt úgy hívja a jogász, hogy lex imperfecta. Íróasztal mellett kitalálhatók az ezzel kapcsol atos gondok és az életszerű helyzetek. Ilyen megfontolásból tartalmazta a módosító indítvány azt, hogy a felelős nyilván a személyi jogot elnyert gyógyszerész legyen; csak ő tehető felelőssé, hogy ez be legyen tartva. Másrészt előfordulhat olyan eset, amik or vétlen szituációban változik meg ez a tulajdoni arány, haláleset vagy kilépés folytán. Ilyenkor nyilván nem lehet azt elvárni, hogy egyik napról a másikra a gyógyszertárat be kelljen zárni. Ezért a módosító indítvány egy határidőt, 30 napot hagyott voln a arra, hogy ezt helyére tegye a felelős személyi joggal rendelkező személy. Nem egészen világos, a bizottsági jelentésből sem tűnik ki, miért nem talált ez támogatásra, hiszen nincs alternatív módosító indítvány ezzel kapcsolatban, ami gyengébben vagy job ban megoldotta volna ezt a problémát. Így egy ilyen lex imperfectának a törvényben való kodifikálásáért rendkívül nehezen vállalható a felelősség. A törvényjavaslat 23. §ának (3) bekezdése szól arról, hogy ha egy gyógyszerész elhuny, akkor ki milyen módon folytathassa a gyógyszertár működtetését. Az eredeti szöveg szerint a pontos értelme az, hogy ha hátramarad egy szakképesítetlen özvegy és egy szakképesített leszármazó, akkor csak a szakképesítetlen özvegy időbeni elhalálozása esetén folytathatja a szakk épesített leszármazó – furcsa módon – a tevékenységet, illetőleg igényelheti a személyi jogot. Magyarul abban teszi
