Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)
1376 nyugdíját, és valamilyen formában biztosítani tudja az értékállóságot. Egy dolgot mindenképpen hangsúlyozni szeretnék az értékállósággal kapcsola tban, hogy az értékállóság az alacsony jövedelműeknél nem jelent a nyugdíj tekintetében megélhetési biztonságot is. A kettő között óriási a különbség. És negyedik pontként említeném meg a munkanélküliséget. Itt parázs vita hangzott el kormánypárti és ellen zéki oldalról. Való igaz, a munkanélküliség nem indoka annak, hogy a női nyugdíjkorhatárt ne emeljük meg. A munkanélküliség kezelése foglalkoztatáspolitikai technikát kíván, nem pedig – hogy így mondjam – szociális segélyezési rendet. Nem olyan szociális e losztórendszer a foglalkoztatáspolitika, a foglalkoztatási gondok megszüntetése, mint a nyugdíjrendszer. Teljesen más síkon mozog, teljesen mások a következményei. Az egyik egy piacgazdasági rendbe illeszkedik, míg a másik egy nonprofit jellegű szférához k apcsolódik. Tehát lényegében a nyugdíj, illetve a társadalombiztosítás nyugdíjrendszere piacgazdasági feltételek között működik, de nem azt jelenti, hogy a piaci viszonyokat kell a nyugdíjrendszerbe beépíteni. Míg a munkanélküliség kezelése kizárólag piacg azdasági eszközrendszerrel valósítható meg. Tehát ilyen értelemben nem tudom a munkanélküliséget mint érvet elfogadni. Ugyanakkor, ha halmozottan nézem, valóban megfontolandónak tartom a munkanélküliség csökkentését, különösen a nők esetében ennek a felülv izsgálatát és speciális programok készítését a kormányzat részéről. Befejezésül azt tudom mondani, hogy jelenleg a Parlament ez által a törvénymódosítás által nem utasítja el a női nyugdíjkorhatár emelését. Továbbra is érvényes a szabály, hogy 1995. január 1jétől az 56. életév lesz a nyugdíjhoz szükséges korhatár a nők esetében, és kétévenként további egy évvel ugrik. Viszont választási lehetősége van a nőnek, hogy 55 éves korában menjene el az 1994. december 31i feltételek mellett, vagy pedig tovább dol gozik. A problémát az úgynevezett Munka Törvénykönyve, illetve közalkalmazotti, köztisztviselői törvény és a nyugdíjrendszer közötti diszharmóniában látom. Tudniillik nincs meg az a védelem a Munka Törvénykönyvében, illetve a közalkalmazotti, pontosabban a közalkalmazotti, köztisztviselői törvényben, amely védené a nőt a munkáltatóval szemben. Tudniillik a közalkalmazotti, köztisztviselői törvény szerint, ha a nő elérte a nyugdíjkorhatárt, akkor a munkáltató elküldheti. Ennek mindenképpen lesznek hátrányai, és a következő kormányra hárul majd a felelősség, hogy a parlament elé terjessze a női nyugdíjkorhatárral kapcsolatban is a törvény módosítását. Én továbbra is kiállok amellett, hogy a női nyugdíjkorhatárt emelni kell, de mindezt rugalmasan és az illető é rintett fél szabad választása alapján kell véghez vinni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kis Gyula József képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Felszólaló: Dr. Kis Gyula József (MD F) KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) Ismét csak nagyon röviden, köszönöm, Elnök Úr. Örülök, hogy támogatja Balogh képviselő úr a női nyugdíjkorhatár rugalmas emelésének elvét, mert ez a törvénymódosítás ezt valósítja meg. Ez a lényege. Ugyanis arról van szó, ho gy a nő 56 éves korában kell, hogy nyugdíjba menjen ott, ahol eddig 55 éves korban kellett, hogy nyugdíjba menjen. Hatályban marad, hogy 56 éves kortól nyugdíjjogosult abban az esetben, ha egyébként 55 éves korában lett volna. Tehát vé dve van 56 éves koráig. Ugyanakkor választása szerint 55 évesen is elmehet a jelenlegi szabályok szerint, mert a rugalmasság az ő választása, és ha a választás egy szimmetrikus jogviszonyban az egyik félnek megadatott, akkor a másik szerződő fél – a munkaa dó – számára is kötelező. Tehát ebben a helyzetben ez volt a legegyszerűbb megoldás, ezért ezt választottuk. Ugyanis ha már ezt a gyötrelmes döntést meghoztuk egy 1991. évi 60. országgyűlési határozatban, hogy