Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
1373 jelent a korábbi törvényhez képest – , mert nem határozza meg azt a fix dátumot, amíg ez a megint átmeneti rendszer érvényes lesz, hanem ezt külön törvényre bízza, és nem lehet tudni pontosan, ennek a külön törvénynek az elfogadása mikor lenne. Pedig volt képviselőtársaink részéről olyan javaslat, ami ezt konkrétabban meghatározta volna. Megtehette volna a bizottság azt is, és ez jó lett volna, ha fölszólítja a Kormányt, illetve a Parlamentet – a mindenkorit – , hogy igenis, ki kell dolgozni egy olyan rendszert – mert kritika érte az 1975ös törvényt; igen, nagyon rossz, nemcsak stílusában, hanem mert már nem alkalmas a mai viszonyok kezelésére – , egy olyan hoss zú távra szóló törvényt, amely minden állampolgár számára, aki nyugdíjba készül, hosszú távra tudja megmondani, hogyan tervezheti az életét, mikor jön el az az időszak, amikor nyugdíjba kell mennie vagy nyugdíjba mehet. A másik kérdés, ha már itt hozzápisz káltunk a dologhoz, hogy ezt a kérdést jogilag is jobban kellett volna megközelíteni, mert most az egyik oldalról a javaslat szabályozza a munkavállaló lehetőségeit – szeretném mondani, nem módosítja a nyugdíjkorhatáremelést, csak a választás lehetőségét adja meg most a munkavállalónak – , ugyanakkor a munkaadói oldal kérdését nem szabályozza – ezt elmondta Eke képviselőtársam. Szabályozatlanul marad ez a helyzet. Különböző bírósági gyakorlat alakult ki abban, hogyan ítélik meg a nyugdíjkorhatár elérését; v an olyan bírói gyakorlat, amelyik felmondási oknak minősíti – tehát megint csak egy labilis helyzet marad érvényben, s ha már hozzákezdtünk a dologhoz, lehetett volna egy kicsit jobban is elmélyülni ebben a kérdésben. Azt mondom, amikor a frakciónk szavazn i fog, el fogjuk fogadni ezt a javaslatot, mert valamivel jobb, mint a korábbi változat; de ugyanakkor látjuk és tudjuk azt, hogy a következő parlamentnek elodázhatatlan feladata lesz, hogy a nyugdíjrendszert stabilabb, hosszabb távú módon dolgozza ki. Kös zönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Fekete Gyula képviselő úr kétperces soron kívüli reflexióra kap lehetőséget. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képv iselőtársaim! Két percben kívánok reagálni Schiffer János képviselőtársam kormánypártokat ért vádjára. Nem 1993ban, hanem 1991ben döntött a Parlament a nők nyugdíjkorhatára megemelésének szándékáról. Akkor nem is került volna bele az országgyűlési határo zattervezetbe ez a kérdés, ha nem lett volna három képviselő, aki ezt javasolja: Csehák Judit és Kovács Pál szocialista párti képviselők, valamint Kis Gyula MDFes képviselőtársunk. (18.10) Az országgyűlési határozattervezetnek a nők nyugdíjkorhatárnövelé sére vonatkozó szándékát mindössze 13 képviselő ellenezte, mindegyike vagy kormánypárti volt, vagy független. Schiffer János képviselőtársunk hiányolta a Kormány részéről a "Bocsánat, tévedtünk" bejelentést; az előbb elmondottak alapján én ezt a következők éppen helyesbítem: "Bocsánat, önök tévedtek". Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Viszonválaszra kap lehetőséget Schiffer János képviselő úr. Felszólaló: Dr. Schiffer János (MSZP) SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönö m szépen a szót. Különbséget kell tenni országgyűlési határozat – amelyik egy jogalkotási irányt szab meg – és a konkrét jogalkotás között. A konkrét jogalkotásnak az adott gazdasági és társadalmi helyzetre kell alapozódnia. Ha ezt nem teszi, akkor a törvé ny megbukik, mint jelenleg is látjuk.
