Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számv... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (független)
1367 társadalombiztosítási alkalmazottak bérszínvonala körülbelül a kétharmadát érte el más államigazgatási területeken dolgozókénak . Ennek alapján azt, hogy 33000 Ft, illetve 66000 Ft lett az igazgatóságokon, illetve a központban dolgozók jövedelme, bérjövedelme, nem tartom olyan kiemelkedőnek, hiszen egyes államigazgatási helyeken hasonlóan magas, illetve hasonlóan alacsony vagy diff erenciált a bér. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy 1992ben a társadalombiztosítás működési költségvetése 9 milliárdot tett ki, 1993 második felétől kezdve 1994ig viszont már feltornázta magát a 14,6 milliárd Ftra. Ugyancsak figyelemre méltónak tartom azt, hogy az 1992es 8000 körüli létszám 1994re meghaladja a 10800 főt. Mindez úgy történik, hogy a társadalombiztosításnál lényegi elmozdulás nem tapasztalható: a panaszos ügyek nem csökkentek, az elintézetlen ügyek száma ugyanolyan súlyosan aggasztó mér eteket öltött, mint amilyen régebben is volt. Tehát, hogy úgy mondjam, nagyon röviden, sommásan, a társadalombiztosítás működésében frontális áttörést nem hozott az önkormányzatok megjelenése. Ugyanakkor van pozitív oldala is annak, hogy a társadalombiztos ítás önkormányzati igazgatásba került, lényegében igazgatási önkormányzatként működik. Mert amíg nem volt önkormányzat, nem tudhattunk arról, hogy az 1992ben meg 1993ban nem az önkormányzatok, hanem a jogelőd által befektetett pénzek hogy és mint alakult ak. Most már eljutottunk odáig, hogy a társadalombiztosítás tartós befektetései közül a részvények összértékét is tudjuk, és azt is meg tudjuk állapítani, hogy a társadalombiztosítás az 1992., illetve 1993. év folyamán részvényekbe 3 milliárd 200 millió Ftot fektetett be, amelynek jelenlegi árfolyama 1 milliárd 446 millió Ft vagyis 2 milliárd 157 millió Ftot kidobott az ablakon a társadalombiztosítás, vagyis elúszott ez a pénz. Ez a befektetett részvények értékének a kétharmada. Ahhoz, hogy ide eljussunk, valóban meg kell vizsgálni, hogy a társadalombiztosítás igazgatása képese elvégezni azt a feladatot, amit a vagyonkezelés és a befektetések feladatául rónak. Úgy veszem észre, hogy a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi struktúrában a társadalombiztosítás n em tud kellő hatékonysággal dolgozni ezen a területen. Mindenképpen fontosnak tartanám, hogy az önkormányzatok ismét megfontolják, hogy ne állítsanake fel egységes vagyonkezelő és befektető szervezetet, tekintettel a jelenlegi gazdasági körülményekre. A K ormány által beterjesztett, de már nem tárgyalható vagyonkezelési törvényjavaslat erre – hogy finoman fejezzem ki magam – nem teljesen alkalmas, helyette egy újfajta, a gazdasági körülményekhez jobban igazodó törvényjavaslatot kell majd a következő parlame ntnek tárgyalnia. Idéznék egykét dolgot az Állami Számvevőszék jelentéséből. Ez különösen azért fontos, mert a társadalombiztosítási önkormányzatok alapvetően önállóan tevékenykednek; az, hogy meddig terjedjen ez az önállóság, mindig politikai vitákat fog kiváltani. A társadalombiztosítás nagypolitikamentesítése még várat magára, hiába próbáltam annak idején ez ügyben is benyújtani módosító javaslatokat, természetesen a bizottság ezeket nem fogadta el. Az Állami Számvevőszék jelentése a következőket írja: "A törvényjavaslat 5. §a a biztosítási önkormányzatok előirányzatátcsoportosítási jogkörét érinti. Az átcsoportosítás lehetősége a törvényben egyébként jóváhagyott előirányzatok teljes körére terjedne ki. Az ÁSZ nem vállalkozik annak megítélésére, hogy a tbönkormányzatok gazdálkodási önállósága e tekintetben milyen jogosítványokat indokol, csupán arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az előirányzatok közötti szabad átjárhatóság a központi költségvetési gyakorlatban nem megengedett, a hatásköri korláto k pedig egyértelműen meghatározottak." (17.40) Majd azt írja a jelentés: "A társadalombiztosítás működési, gazdálkodási rendje, irányítása, kapcsolatrendszere jogilag nem rendezett, nem szabályozott." Ezen a téren tehát óriási lemaradásban vagyunk és bizon yos értelemben minket is terhel a felelősség. Egy másik, szintén fontos passzust emelnék ki a működési költségvetéssel kapcsolatban. A jelentés a következőket írja az összefoglalásában és az ajánlásaiban:
