Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince):
1337 foglalkozni kell. Számukra, mint mondják, akár egyetlen hold is óriási dolog volna. Engedje meg, mini szter úr, hogy a falusi szegénység egy másik problémáját is idecsatoljam! Általános panasz az állami gazdaságok volt dolgozói részéről, hogy jóllehet évtizedeket húztak le a gazdaságok szolgálatában, de pár éve kiléptek, és így ma nem kapnak semmit, míg az ok, akik csak néhány éve lettek a gazdaságok dolgozói, hozzájutnak a 20 AKs földekhez. Mint teljesen igazságtalant panaszolják a jelzett gondot számos aláírással a csengeriek is. Kérdezem miniszter urat, mi a véleménye az elmondottakról, láte lehetőséget arra, hogy a Kormány foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel, és hogy az igazságos megoldást illetően előterjesztés készüljön. Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt képviselői részéről.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Szabó János fö ldművelésügyi miniszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kávássy Képviselőtársam! azt kérdezi ön, h ogy figyelneke a Földművelésügyi Minisztériumban a falusi szegénység gondjaira. Kérem, sommásan a válaszom, hogy figyelünk, de nemcsak a Földművelésügyi Minisztérium, az Országgyűlés is figyel rá, sőt figyelt. Ennek azért van jelentősége, mert nehezen ért elmezhető ez a kérdés az ön részéről, aki ugyancsak az Országgyűlés tagja, és ön is tudja, hogy a kárpótlási törvénnyel, illetőleg a részaránynevesítésről szóló törvénnyel valamilyen módon kezelve van a falusi emberek földproblémája. Aki kívülálló volt, a nnak a kárpótlási törvénnyel, aki szövetkezeti tag, annak pedig a részaránynevesítéssel. Ezek után nem egészen világos előttem, hogy tulajdonképpen mi az öszszefüggés e között és a között, hogy valaki idő közben munkanélküli lett. A munkanélküliség kezelé se nyilván egy teljesen más kategória, más szisztéma szerint történik, tehát a kettőt nem lehet összekeverni. Azért, mert valaki munkanélküli lett, nem lehet olyan jogszabályilag kezelhető igénnyel előállni, amely földtulajdonhoz juttatja őt. Azt is szeret ném elmondani, hogy az utolsó napjait éli az Országgyűlés, már ami a ciklus hátralévő részét illeti, az adott körülmények között nyilván, de amikor ön e kérdést megfogalmazta, már akkor sem volt realitása annak, hogy akár a kárpótlási törvényt, akár pedig a másik törvényt, a szövetkezeti, illetve átmeneti törvényt módosítsuk olyan vonatkozásban, hogy az ön által felvetett kérdések megoldhatóak legyenek. Magyarul: az a válaszom, hogy a Kormány nem foglalkozik ilyen kérdéssel, mert most nincs aktualitása anna k, hogy ezzel foglalkozzon, függetlenül attól, hogy maga a törvény – az ön szavaival élve – igazságos vagy nem igazságos. Ugyanez vonatkozik a 20 AKs földalap kérdésére is az állami gazdasági dolgozók tekintetében; a kárpótlási törvény azt mondja a 17. sz akaszában, hogy azt illeti meg, aki 1991. január 1jén, illetve azóta állami gazdasági dolgozó. Lehet, hogy az az igazságosság nevében sérelmezhető, hogy valaki, aki korábban állami gazdasági dolgozó volt, de 1991. január 1jén már nem, így nem jutott hozz á ehhez az alaphoz, mégiscsak törvényi módosítással lehetne ezt a kérdést kezelni, és a válaszom erre is az, hogy nincs törvénymódosítás ebben a percben az Országgyűlés előtt, a Kormány nem is tervezi, ha a következő ciklusban felmerül ilyen igény, akkor e setleg lehet szó erről. Kérem tisztelt képviselőtársamat, hogy vegye tudomásul a válaszomat. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Következő kérdésfeltevőnk Rácskay Jenő, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, aki kérdé st kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez Meddig döcög még a vasút címmel. Rácskay Jenő képviselő urat illeti a szó.
